Újra fellángoltak az ügynökvádak a rendszerváltás előtti időszakról
A politikai közéletben ismét a figyelem középpontjába került Orbán Viktor múltja, miután az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozatala kézzelfogható közelségbe került. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró nemrég felidézte Németh Miklós volt miniszterelnök állításait az egykori sorkatonai jelentésekről.
A feljegyzés szerint a volt miniszterelnök 1990 márciusában állítólag látott olyan iratokat, amelyek zalaegerszegi katonatársakról szóltak, ám maga a politikus is elismerte, hogy azok hitelességét és az aláírás valódiságát nem tudta ellenőrizni. A vita időzítése szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy Magyar Péter bejelentése szerint a kormányzat november elején megnyitja a levéltári adatbázisokat.
A politikai vita pontosan egy nappal azelőtt robbant ki, hogy november 4-én megnyílik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának új online felülete. A nyilvánosságra hozott iratok jelentős része azonban már hosszú évek óta kutatható az érdeklődők számára.
A Fidesz határozott sajtóközleményben utasította vissza az újbóli vádakat, kiemelve a korábbi vizsgálatok eredményeit. A párt közlése szerint „már az Antall-kormány idején megtörtént a közszereplők átvilágítása, akkor sem találtak semmit. Minden tény, adat és dokumentum azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor nem megfigyelt, hanem őt figyelte meg a kommunista államhatalom.”
A volt miniszterelnök korábban maga is tisztázta az eseményeket, többek között parlamenti válaszaiban bemutatva a rá vonatkozó hivatalos iratokat. A korabeli dokumentumok között egy olyan katonai határozat is szerepel, amely rögzíti, hogyan reagált a belső elhárítás megkeresésére.
A Belügyminisztérium III/III-2 Osztálya által felvett iratokból kiderült, pontosan milyen feladatra szemelték ki a fiatal jogászt, és mi pecsételte meg a beszervezési kísérlet sorsát.
