A vétószabályok és a párizsi elutasítás zárta le az esélyeket
Az ENSZ Alapokmányának 97. cikke értelmében a főtitkárt a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevezi ki öt évre. A tizenöt tagú Biztonsági Tanács ajánlásához legalább kilenc támogató szavazat szükséges úgy, hogy az öt állandó tag egyike sem él vétójogával.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország vétójoga azt jelenti, hogy egyetlen állandó tag ellenállása is azonnal megsemmisíti bármely jelölt esélyét. A jelöltállítás emiatt szigorú nagyhatalmi egyeztetéseket igényel.
A francia külügyminiszter egyértelművé tette, hogy Párizs nem fogadná el Orbán Viktort. Jean-Noël Barrot kifejtette, hogy a poszt „nem arra szolgál, hogy vigaszdíj legyen egy választásokon vereséget szenvedett, népe által elűzött vezető számára”.
A francia vezetés nyilatkozata garantálta, hogy hivatalos felterjesztés esetén Franciaország a vétójogával élve megakadályozná a döntést a Biztonsági Tanácsban.
A francia külügyminiszter egyértelművé tette, ha jelölik is Orbánt, az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező Franciaország biztosan meg fogja vétózni a kinevezését – számolt be róla a Blikk.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa először kiválasztja a legalkalmasabb jelöltet, akit a Közgyűlés elé terjeszt szavazásra – írja az MTI.
