Politikai feszültség és a nagydobronyi intézmény túlélése
A kifizetések körüli feszültség hátterében az állt, hogy a Tisza-kormány májusban előzetes vizsgálatot helyezett kilátásba a nagydobronyi utalások kapcsán. Magyar Péter miniszterelnök az új kabinet első ülésén jelentette be a kifizetések megtagadását, azt ígérve, hogy közvetlenül a civil intézménynek utalnak majd, „nehogy eltűnjön valahol útközben”.
Magyar Péter kormánya a lépést azzal indokolta, hogy mivel nagy összegű pénz mozgásáról van szó, felülvizsgálják az intézmény működését, mert bűncselekmény gyanúja is felvetődhet. Havasi Bertalan a leállított kifizetések kapcsán ugyanakkor úgy fogalmazott: „Ugyanígy az érintett tárcák tudnak tájékoztatást adni arról is, hogy bizonyos esetekben – törvénysértő módon – miért nem történt meg a mai napig a kifizetés.”
Az 1995-ben indult nagydobronyi otthon magánalapítványként nem részesül ukrán állami normatívából. Működése korábban szinte kizárólag a magyar Bethlen Gábor Alapkezelő pályázati forrásaira és jótékonysági felajánlásokra támaszkodott.
Katkó Andrea intézményvezető a 24.hu-nak megerősítette a volt kormánytagok adományainak érkezését, hangsúlyozva, hogy „Mi eredendően támogatásból élünk”. Az ellátottak létszáma közben jelentősen megnőtt, az igazgatónő erről azt mondta: „85 fővel kezdtük a háborút, most vagyunk 176-an.”
A befolyó összegeket a gyermekotthon a mindennapi fenntartásra, a generátorok működtetésére és a lakóterek bővítésére fordítja, miközben az intézmény a nehézségek ellenére is a helyben maradás mellett kötelezte el magát.
A minisztériumok eltérő indoklása és az elmaradt utalások miatt a visszatartott végkielégítések ügye továbbra is jogi bizonytalanságban tartja az érintett volt minisztereket – számolt be róla a 24.hu.
