Taktikai kávészünet a nemzetközi csúcstalálkozókon

A kávézás rituáléja a diplomáciai csúcstalálkozók döntéshozatali pillanataiban szokatlan munkamódszerré alakult át. A tanácsterem elhagyása stratégiai eszközként működött egy kritikus nemzetközi helyzetben.

Az Európai Tanács sorsdöntő csatlakozási szavazásakor a vétó elkerülése érdekében a miniszterelnök elhagyta az üléstermet. A hivatalos indoklás szerint a szünetet kávézásra és mosdóhasználatra fordította.

Miközben a kormányfő a folyosón tartózkodott, a bent maradó tagállami vezetők a távollétében egyhangúlag megszavazták az előterjesztést. Ez a lépés lehetővé tette a határozat elfogadását a vétójog feladása nélkül.

A szándékos távolmaradás a nemzetközi sajtóban és a diplomáciai elemzésekben azonnal a döntéshozatali manőverezés sajátos példájává vált. A kávézás indoka így a politikai cselekvés formális keretévé vált.

A csúcstalálkozón alkalmazott időzített szünet a miniszterelnöki munkastílus emlékezetes epizódjaként maradt fenn a Világgazdaság adatai alapján.

A rendkívüli munkaülések előtt néha serpenyő kerül elő, és a hivatalos tárgyaló helyett frissen sütött sajtos rántotta mellett ülnek össze a vezetők.