A tragédia önmagában is megrendítő lett volna, ám az eset hamar a rendőrség látókörébe került. A nyomozók szerint ugyanis a kórház megbízott igazgatója, Jelena Belaja úgy látta, a kicsinek semmi esélye az életre, és halála rontani fogja az intézmény csecsemőhalálozási statisztikáit, és ezért végzetes döntést hozott: utasította az esethez riasztott aneszteziológust, Jelina Suskevicset, hogy adjon be a csecsemőnek halálos adag magnézium-szulfátot. A halálesetet pedig el kell tüntetni a nyilvántartásból, az orvosi jegyzőkönyvben úgy kell feltüntetni, mintha a baba halva született volna. 2019-ben az ügyészség előre megfontolt emberöléssel vádolta meg a két orvost, akik ekkor házi őrizetbe kerültek. Ügyük azonban széles körű szolidaritási hullámot váltott ki. Neves orvosok, köztük Leonyid Rosal professzor, a Nemzeti Orvosi Kamara elnöke, nyíltan kiálltak mellettük. Volt pácienseik pedig a közösségi médiában osztották meg a velük kapcsolatos tapasztalataikat. Az ügy koronatanúja, Tatjana Koszarjova, a neonatológiai osztály vezetője azt állítja: hallotta, ahogy Belaja szemrehányást tesz a kollégáknak, amiért egyáltalán próbálják újraéleszteni a gyermeket. Szerinte az igazgató egyértelműen utasította a személyzetet a jegyzőkönyv átírására, és még azzal is fenyegette az egyik orvost, hogy elbocsátja, ha nem engedelmeskedik.

A védelem az első perctől tagadta a vádakat. Felhívták a figyelmet, hogy Suskevics nem volt Belaja beosztottja, így hivatalos utasítást sem adhatott neki. Ráadásul az első igazságügyi vizsgálat nem talált emelkedett magnéziumszintet a baba szervezetében. Az első igazságügyi orvosszakértői vizsgálat „életképtelennek” nyilvánította a gyermek állapotát a szervek és szövetek fejletlensége miatt. A magnéziumtúladagolás gyanúja csak egy hónapokkal későbbi, második vizsgálatban merült fel – Suskevics szerint tévesen, mert a labor felnőttekre vonatkozó referenciaértékeket használt az újszülöttekre vonatkozóak helyett. 2020-ban a kalinyingrádi esküdtszék bizonyítékhiányra hivatkozva felmentette a vádlottakat. A Legfőbb Ügyészség azonban fellebbezett, mondván: a közvélemény nyomást gyakorolt az esküdtekre. Az ügyet Moszkvába helyezték át, ahol 2022-ben bűnösnek találták a nőket, és Jelina Suskevicset 9 évre, míg Jelena Belaját 9 és fél év börtönbüntetésre ítélte. A történet azonban ezzel sem zárult le. A Legfelsőbb Bíróság 2023-ban új eljárást rendelt el, miután négy esküdt vallotta: a moszkvai tárgyalás során a bíró jogtalanul befolyásolta a döntésüket. Az új per 2025 nyarán fejeződött be, amikor a moszkvai területi bíróság esküdtszéke egyhangúlag ismét bűnösnek találta az orvosokat. Augusztus 11-én megerősítették a 2022-es ítéletet: Belajára 9 és fél, Suskevicsre 9 év börtön vár – számol be friss ítéletről a Meduza. Oroszországban ritka, hogy orvosokat beteggyilkossággal vádoljanak meg a kezelésbe való szándékos beavatkozás miatt. A 14 éve hasonló ügyekkel foglalkozó jogász, Julija Kazanceva szerint „a Suskevics-ügyhöz hasonló esetekből évtizedenként csak egy van.” Az ítélet kihirdetése előtt tett utolsó nyilatkozatában maga Suskevics úgy fogalmazott: „Nem szégyellek anyám szemébe nézni, aki egyedül nevelt belőlem tisztességes embert, és aki a tőle telhető legjobb oktatást biztosította számomra. Anyám tudja, hogy orvost nevelt, nem gyilkost.”