A rendszerváltó túlméretezés és a felezési ígéret
Az 1989-es Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások idején kialakított 386 fős Országgyűlés nem precíz tervezés, hanem bonyolult politikai alku eredménye volt. A rendszerváltó erők és az állampárt képviselői saját túlélési és győzelmi esélyeiket igyekeztek biztosítani a vegyes rendszerben, így jött létre a hatalmas létszámú parlament.
A kétezres évekre az olcsóbb és gyorsabb állam hívószava állandó politikai követeléssé vált, ám a kétharmados többség hiánya miatt évtizedekig senki sem tudott hozzányúlni a rendszerhez. A 2010-es választási győzelem után a Fidesz–KDNP koalíció azonnal napirendre tűzte a képviselői helyek radikális visszavágását, amely végül a 2011. évi CCIII. törvényben öltött testet. A köztudatban élő 200 fős kerek várakozást végül felülírta a parlamenti matematika. Egy ritkán emlegetett törvényhozási veszélyhelyzet szabta meg, miért pont 199 hely lett a végső keret.
