Térképrajzolás és az Alkotmánybíróság kényszere

A választókerületek újrarajzolását nem csupán a létszámcsökkentés kényszerítette ki, hanem egy korábbi alkotmánybírósági döntés is. A testület még 2005-ben mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mivel a belső migráció és a szuburbanizáció miatt óriási különbségek alakultak ki az egyes választókerületek lakosságszáma között.

A korábbi határok mellett előfordult, hogy egy agglomerációs körzetben kétszer vagy háromszor annyi szavazó élt, mint egy elnéptelenedő vidéki választókerületben, ami sértette a szavazategyenlőség elvét. Az új jogszabály ezért előírta, hogy a választókerületek választásra jogosultjainak száma főszabályként legfeljebb tizenöt százalékkal térhet el az országos átlagtól.

A határok meghúzása komoly szakmai és politikai vitákat váltott ki az ellenzék és a jogvédő szervezetek részéről, amelyek a körzetek célzott átrajzolását kifogásolták. A törvényhozók ugyanakkor megtartották azt a kötöttséget, hogy a választókerületi határok nem léphetik át a vármegyék határait, miközben a fővárosi kerületek számát jelentősen lefaragták az országos arányok kiegyenlítése érdekében – olvasható az NJT anyagában.