Olvasom Ötösfogat

Ötösfogat

A Műút beszélgetéssorozatának vendége a KULTer.hu, melynek keretében Áfra János főszerkesztővel, Papp Sándor főmunkatárssal, Herczeg Ákos rovatszerkesztővel és Vigh Levente olvasószerkesztővel Jenei László, a Műút folyóirat szerkesztője beszélgetett május 5-én, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban.

- Advertisement -

A beszélgetés vezérfonalát a KULTer.hu portál indulása, jelenlegi helyzete képezte, valamint szó esett ennek kapcsán a költészet mint kevésbé populáris műfaj láthatóbbá tételének lehetőségeiről.

Áfra János a kezdetekről elmesélte, hogy főként debreceniek gondolták ki az online kulturális felület indításának ötletét, ugyanis abban az időszakban a városban hirtelen megszűnt a Deol.hu, és egyik napról a másikra megszüntették a Debreceni Disputát is, ami egy nagyon komoly országos terítésű kulturális folyóirat volt. Mögöttük pedig nem volt semmilyen anyagi háttér, csupán az a néhány ember, aki szeretett volna ebben a körben mozogni, egyrészt kultúrmisszióból, másrészt azért, mert hasonló céljaik voltak, mint a megszűnt platformoknak.

Sikerült azt a közösséget, a fiatalabbakat valahogy közös munkára ösztökélni. Az első pillanattól látszott, hogy a KULTer.hu valamivel több lesz, mint a Deol.hu volt, valamivel kevesebb, ugyanakkor más lesz, mint a Debreceni Disputa volt.

Igyekeztek arra alapozni, hogy a megszűnt lap és portál tanulságait valamiképp beépítsék, és akár önerőből is egy csapat amellett, hogy barátokból áll, képes szellemileg is valami maradandót, érdekeset vagy figyelemreméltót létrehozni. Közben az elmúlt pár hónapban a honlap is átalakult, új dizájnt kapott, vizualitásában is az egyik legjobban működő felület lett. Nem országos olvasottságú lapban gondolkodtak, de végül az lett. A Debreceni Egyetem bölcsészkara képezte a bázist, ugyanakkor a Kulter.hu fontos műhely is, ami lehetőséget tud biztosítani a legfiatalabbaknak, valamint gyakornoki programok is megvalósultak, és ennek kifutásaként került be például Vigh Levente a szerkesztőségbe.

Áfra János / KULTer.hu
Áfra János, KULTer.hu / Fotó: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

Vigh Levente úgy nyilatkozott, hogy homályos volt az elején meddig is juthat el egy ilyen nulla pénzből létrejövő kezdeményezés. A print lapnak komoly költségei lettek volna, ezért is maradtak kizárólag az online felületnél, ez volt megvalósítható és ennek van felvevőpiaca. Látszik, hogy volt erre igény, hiszen hat éve működnek, és gyakorlatilag mindenki azért csinálja a szerzőktől a szerkesztőkig, mert hisz benne. Ebből nincs anyagi profitjuk. Most, hogy eljutottak az NKA részéről egyfajta intézményesült formához, így ha kis pénzre is, de számot tartanak a fennmaradás érdekében.

Jenei László rákérdezett a JAK és KULTer.hu közös konferenciájára, melynek témája volt a marketing, brand és kultúra a kortárs irodalomban. Arra volt kíváncsi, hogy mi a konferencia tanulsága, hogyan jut el a közönséghez az érték.

Áfra János véleménye szerint nem olyan szörnyű ma a helyzet a kortárs irodalomban, persze az látványos, hogy kortárs szerzőként pont azok tudnak érvényesülni, akik valami más, populárisabb területen kerültek előtérbe. Úgy gondolja, hogy manapság egy kortárs szerző nem engedheti meg azt, hogy ne éljen a jelenkori lehetőségekkel: rendelkezzen állandóan karbantartott szerzői oldallal, jelenjen meg közösségi eseményeken, vegyen részt különböző összművészeti projektekben, amik lehetőséget adnak az olvasói kör bővítésére. Szinte majdhogynem többet kell arra fordítani, hogy az, amit csinál, láthatóvá váljon. Tudjuk jól, hogy attól hogy írunk, az még nem lesz ismert, ugyanúgy menedzselnie kell a legelején is a dolgokat az embernek, aztán ez szépen elvezet odáig, hogy a kötetek is értékesíthetők lesznek a mai világban is, amikor alig vesznek az emberek kötetet, mivel rengeteg minden elérhető a neten.

Az sem mindegy, hogy mire törekszik az ember, vagyis mit nevezünk sikernek; a közönségsikert vagy a szakmai elismerést.  

A szakmai sikert soha nem az hozza, hogy valaki hogy menedzseli magát, inkább az, hogy mit menedzsel, tehát alkot-e olyat, amit a szakma érdemesnek talál. A lényeg azon van, hogy mi az, amit létrehozunk, és aztán mit tudunk vele kezdeni, hogy láthatóvá váljon.

Áfra János / KULTer.hu
Áfra János, KULTer.hu / Fotó: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

Jenei László felvetette, hogy a költészetben, irodalomban és sok más téren is az számít döntő momentumnak, hogy valami új, hogy különbözik a korábbiaktól. De felmerül a kérdés, hogy mennyiben tudunk újat hozni, és hogyan lehet a szakmai konszenzust popularizálni? Véleménye szerint a portál erre kiváló felületet biztosít.

Erre reflektálva került szóba az R25 antológia, melyet Áfra János szerkesztett és a fiatal irodalom seregszemléjeként előtárt kiadvány volt. Első ízben egy egyszerű irodalmat népszerűsítő szöveget jelentett meg a KULTer.hun, melyhez tíz fiataltól választott be egy-egy írást, teljesen szubjektív vélemény alapján. Ezekhez írt egy-egy bemutató szöveget is, mely a rendszerváltás huszonötödik évfordulójára jelent meg. Lényegében ezért lett R25 a projekt neve és gyakorlatilag tízezer emberhez elért.

A JAK elnöke, Gaborják Ádám vetette fel, hogy legyen ebből kötet, így bővítette a szerzői névsort, szintén szubjektív szempontok alapján, és olyan is bekerült, aki már rendelkezett kötettel. A ’89-es születést tekintették határsávnak.

Az egész mozgatórugója az volt Áfra számára, hogy érdekelte, mit csinálnak a tőle is fiatalabbak. Így került be tizennyolc éves kortól huszonöt éves korig sok szerző. Egy jól sikerült kísérletnek nevezhető az antológia, melynek köszönhetően bemutathattak néhány fiatal költőt. Ugyanakkor ezt mégiscsak a KULTer.hu termelte ki, ezért nagyon fontos, hogy ki ül abban a szerkesztői székben, és mennyire van jelen különböző platformokon.

Végül az is szóba került, hogy most már az Alföld folyóirat is rovatot kapott a KULTer.hun, kezd lassan feltöltődni az archívuma.

Az Alföldnek szüksége volt egy már működő portálra, a kulternek pedig szüksége volt egy háttérintézményre, és az külön szerencse, hogy vannak átfedések szerkesztők tekintetében, valamint hogy mind a kettő debreceni bázisú.

Összességében tehát elmondható, hogy egy olyan online lapról van szó, mely igyekszik lépést tartani a technológiai fejlődéssel, hogy minél szélesebb körhöz eljuthasson a kultúra minden egyes szelete, nem csupán az irodalom, de a színház, képzőművészet, zene, film, divat egyaránt. Beszámolókkal, interjúkkal, kritikákkal, tudósításokkal, valamint irodalmi művekkel és műfordításokkal is színesítik a kortárs kultúra palettáját.

Promóció

legnépszerűbbek

Ezek a legjobb Tarantino-filmek a Rotten Tomatoes szerint

A Rotten Tomatoes-on a közönség értékelései alapján így rangsorolták Tarantino filmjeit.

Bödőcs Tibor: „Hugyozzál Hölgyet hermelinnel a hóba, hülyegyerek!” – Így veti a képzőművészetbe magát Bödőcs

Bödőcs Tibor humoristának október elején jelent meg második könyve, a Meg se kínáltak. Korábban már elolvastuk, „megkritizáltuk”, most pedig kiszemezgettük belőle a képzőművészethez – kulturális magazin révén – kötődő legjobb idézeteket.

a szerk. ajánlása

Ilyen lenne, ha a kedvenc filmjeleneteinket a kedvenc Disney-karaktereinkkel vegyítenénk

A Disney-figurák jól mutatnak a hollywoodi filmek jeleneteiben is

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

"Kásler Miklósnak szeretném ajánlani a 10 című előadásunkat, mert az a tízparancsolatról szól", mondja Sodró Eliza.

Ez a 100 legjobb könyv, amelyek átformálták a világot – A 10 legjobb ifjúsági regény

A BBC összeállította minden idők legnagyobb hatású angol nyelvű regényeinek 100-as listáját. Cikksorozatunk hetedik részében a tíz legjobb ifjúsági regényt mutatjuk be.

most pörög

Tóth Gabi férje, Krausz Gábor a nők védelmére kelt Schobert Norbi videója után

A hétfői ebéd előtt olyan Facebook-videót rögzített Schobert Norbi, hogy tematizálta a magyar közéletet.

Rendezők, akik világhírű festményeket csempésztek filmjeikbe – Ilyen a mozi és képzőművészet csodálatos találkozása

Mi köze Klimt A csók című festményének Scorsese Viharszigetéhez? Vagy a Forrest Gump kis Jenny-jének a 20. század egyik leghíresebb amerikai képéhez?

Brad Pitt: “Quentin Tarantino több nőt szabadított meg a cipőjétől, mint a reptéri ellenőrök valaha”

Nem csak Leonardo DiCapriót és Margot Robbie-t említette meg, de kifejezte háláját Margot Robbie lábfeje, Dakota Fanning lábfeje és Margaret Qualley lábfeje iránt is Brad Pitt.

Így reagált Jennifer Aniston, amikor Brad Pitt viccelődött a SAG-gálán

Az amerikai film- és televíziós színészek céhének díjkiosztóját (Screen Actors Guild Awards) vasárnap este tartották, amelyen Jennifer Aniston és Brad Pitt is díjjal távozott.

ez is érdekeltéged
<3