A dunai kisvíz miatt felhúzott paksi fenékküszöb építése gyorsan túllépett a magyar belpolitikai kereteken. Az osztrák kormány hivatalosan is jelzést adott arról, hogy az Európai Bizottság és a Duna Bizottság közvetlen egyeztetéseket folytat a magyar szervekkel a Paksi Atomerőmű hűtését hivatott műtárgy ügyében. Az ügy részleteit Szeretlek Magyarország közölte.
A bécsi közlekedési és innovációs tárca tájékoztatása alapján nem csupán egy szomszédos ország aggályairól van szó. Az ügyben nemzetközi egyeztetési folyamat indult, a Duna-menti államok pedig már közös nyilatkozatban foglalták össze a szempontjaikat, amelyet elküldtek a magyar kormány vezetésének.
Miért váltott ki nemzetközi reakciót a paksi fenékküszöb?
A feszültség oka, hogy a magyar hatóságok a rendkívüli dunai alacsony vízállás miatt veszélyhelyzeti eljárásban hozták meg a döntést. A Paks és Dunaszentbenedek közötti szakaszon ideiglenes fenékküszöböt alakítottak ki, és két 80 méteres bárkát is elsüllyesztettek a folyómederben, hogy szinten tartsák az atomerőmű hűtővíz-ellátásához szükséges vízmennyiséget. A rohammunka ugyanakkor megkerülte a szokásos nemzetközi és környezetvédelmi engedélyezési egyeztetéseket.
Az osztrák minisztérium a helyzet tisztázásakor kifejtette, hogy „a Paksi Atomerőműhöz tervezett mederküszöb építése miatt a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen egyeztetést folytat az illetékes magyar hatóságokkal.” Kiderült az is, hogy az EU Duna Régió Stratégia keretében a folyó menti országok egyeztetett álláspontot küldtek Magyar Péter miniszterelnöknek és Vitézy Dávid közlekedési miniszternek. A Duna Bizottság szintén megszólalt az ügyben: „Arra kértük, hogy a kivitelezést úgy igazítsák, hogy a folyamatos hajózás lehetséges legyen” – fogalmazott a nemzetközi szervezet.
Diplomatikai feszültség a Duna mentén
A nemzetközi vizsgálódás lehetőségét maga a magyar miniszterelnök említette meg először a csütörtöki kormányinfón. Kijelentette: „És csak úgy jelzem, így zárójelben, hogy egyébként tudomásom szerint Ausztria az Unióhoz fordult a paksi építkezésünk miatt, a fenékküszöb miatt.” A miniszterelnöki megjegyzést az osztrák fél mostani jelzése hivatalosan भी alátámasztotta, még ha Ausztria önálló, formális panaszt nem is nyújtott be Brüsszelben.
Bécs és a nemzetközi érdekvédelmi szervezetek félelmei főként a belvízi hajózás fennakadásaiból fakadnak. A Pro Danube International nevű logisztikai szervezet nyílt levélben sürgette az Európai Bizottságot a kiszámítható hajózási feltételek megőrzésére. A magyar fél várakozásai szerint a haváriahelyzet elhárítása után a nemzetközi egyeztetéseken utólag igazolják majd a biztonsági intézkedések szükségességét.
