A katonai elhárítástól a modern titkosszolgálat csúcsáig
Az 1989-es újratemetés titkosszolgálati biztosítását és előkészületeit Stefán Géza felügyelte, aki a budapesti rendőrfőkapitány állambiztonsági helyetteseként működött. A visszaemlékezések szerint Stefán már ekkoriban külön dossziékat és feljegyzéseket őrzött több akkori ellenzéki, köztük fideszes politikusról.
A rendszerváltást követően a kommunista katonai elhárítás átalakult, és létrejött a Katonai Biztonsági Hivatal. Tarján István az új szervezetnél is állományban maradt, ahol másfél évtizeden keresztül éppen korábbi mentora, Stefán Géza volt a közvetlen felettese és parancsnoka.
Tarján pályafutása a KBH-n belül folyamatosan ívelt felfelé, mígnem elérte a dandártábornoki rendfokozatot. Később a nemzetbiztonsági szervezet főigazgatójának műveleti helyetteseként vonult nyugállományba, hatalmas intézményi rálátásra szert téve.
Egykori kollégái és a titkosszolgálati szakmát ismerő források szerint a tábornok kivételes és felbecsülhetetlen információk birtokában van a hazai politikai és gazdasági elit múltjáról. Egy volt munkatársa a sajtónak nyilatkozva egyenesen úgy jellemezte a jelenlegi cégvezetői tanácsadót, mint aki a „titkok tudója”.
Az állambiztonsági múlt feldolgozása során Panyi Szabolcs arra figyelmeztetett, hogy „fontos lenne a beszervezettek mellett azokról is beszélni, akik az állambiztonsági gépezetet működtették. Arról, milyen karriert építettek a rendszerváltás után, hol és kinek a szolgálatában kamatoztattak korábbi kapcsolataikat, tapasztalataikat és tudásukat.”
A volt elhárítótiszt személye körüli vita aztán hirtelen felrobbant, amikor a Friderikusz Podcast adásában előkerült egy Németh Miklós által átadott feljegyzés. Milyen iratokkal akarták szembesíteni a miniszterelnököt a rendszerváltás hajnalán?
