Néma cégvezetés és az aktanyilvánosság új szakasza
A tényfeltáró cikk megjelenése előtt Panyi Szabolcs megkereste Tarján Istvánt és a 4iG vezetését is, hogy megtudja, a volt katonai elhárító pontosan milyen feladatkört lát el a cégcsoport elnöki tanácsadójaként. Sem a nyugalmazott tábornok, sem Jászai Gellért vállalata nem válaszolt a megkeresésekre, és nem kívántak felvilágosítást adni a betöltött pozícióról.
A politikai és szakmai vita időközben tovább éleződött, miután a nyitottaktak.hu portál megnyitásával újabb hálózati adatok kerültek nyilvánosságra. Történészek és biztonságpolitikai szakértők szerint a figyelemnek már nem csupán az ügynökökre, hanem a titkosszolgálati gépezetet egykor ténylegesen irányító tisztekre és vezetőkre kell irányulnia.
Németh Miklós feljegyzése szerint azok az iratok, amelyeket Kárpáti Ferenc és Kovács János vezérőrnagy mutatott neki a rendszerváltás hajnalán, később Stefán Géza páncélszekrényébe vándoroltak. A KBH akkori főigazgatójának 2009-ben bekövetkezett halálát követően azonban a széfet teljesen üresen találták meg az utódai.
Az állambiztonsági múlt és a jelenlegi gazdasági befolyás összefonódása amiatt is kényes kérdés, mert a 4iG mára a hazai telekommunikáció és védelmi ipar egyik legfontosabb stratégiai partnerévé lépett elő. Az egykori titkosszolgálati kapcsolatok és a felhalmozott információk hasznosulása a versenyszférában ezért kiemelt közérdeklődésre tart számot.
A feltárt tények megmutatják, hogy a rendszerváltáskori elhárítás kulcsszereplői miként őrizték meg befolyásukat az állami és a piaci struktúrák átalakulása során. A nyilvánosságra került kérdőjegy így évtizedekkel később a jelenlegi gazdasági elit háttérembereire irányította a figyelmet.
A megkeresésre sem Tarján István, sem a 4iG nem válaszolt – írta meg a Szeretlek Magyarország.
