Heves reakciókat váltott ki a koszovóiak körében, hogy a 2019. évi irodalmi Nobel-díjat Peter Handke osztrák írónak ítélte oda a Svéd Akadémia, Pristina szerint ugyanis Handke a múltban gyűlöletkeltő kijelentéseket tett.
Vlora Citaku, Koszovó washingtoni nagykövete a Twitteren reagált arra, hogy Peter Handke kapta az idei Nobel-díjat, írja a CNN.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Egy ragyogó írókkal teli világban a Nobel-bizottság egy etnikai gyűlöletet és erőszakot hirdető embert tüntet ki. Valami nagyon rossz irányba ment el[/perfectpullquote]
– fogalmazott a koszovói politikus.
https://twitter.com/vloracitaku/status/1182281566921351169
Gent Cakaj, Albánia koszovói születésű külügyminisztere pedig úgy fogalmazott: megdöbbentette, hogy egy népirtástagadó nyerte el az irodalmi Nobel-díjat.
“Milyen alantas és szégyenteljes lépés tanúi lehetünk 2019-ben” – írta a közösségi médiában az albán külügyminiszter.
Gent Cakaj on X (formerly Twitter): „As a passionate believer in literature’s eternal beauty&power to enrich human experience&as a victim of ethnic cleansing&genocide, I’m appalled by the decision to award @NobelPrize in literature to a genocide denier. What an ignoble & shameful act we are witnessing in 2019! / X”
As a passionate believer in literature’s eternal beauty&power to enrich human experience&as a victim of ethnic cleansing&genocide, I’m appalled by the decision to award @NobelPrize in literature to a genocide denier. What an ignoble & shameful act we are witnessing in 2019!
Szerbia viszont örömmel fogadta Peter Handke elismerését. Az osztrák író 2015 óta Belgrád díszpolgára.
A szerbek tiszteletét azzal vívta ki, hogy 1999-ben ellenezte és később is élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, hogy ezzel vessen véget Slobodan Milosevic elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának.
Mats Malm, a Svéd Akadémia állandó titkára is megszólalt az ügyben. A The New York Times-nak adott interjőjában azt mondta, „nem az akadémia kompetenciája az irodalmi minőség és a politikai szempont egyensúlyban tartása.” Hozzátette, a Svéd Akadémia részéről nagy bátorság volt Handke-nek adni a díjat.
Handke 2006-ban beszédet is mondott Milosevic temetésén. Handke a szerb közszolgálati televíziónak adott egyik interjújában úgy fogalmazott:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]azok, akik lebombáztak és meggyilkoltak több ezer embert, nem tartoznak Európához és a Föld nevű bolygóhoz.[/perfectpullquote]
Handke azzal is felháborodást keltett, hogy kijelentette, nem tartja népirtásnak a srebrenciai mészárlást, amikor az 1992-1995-ös boszniai háborúban a boszniai szerbek több mint nyolcezer férfit és fiút gyilkoltak meg.
Olga Tokarczuk és Peter Handke kapta 2019-ben az irodalmi Nobel-díjat
A testület az Olga Tokarczuk írónak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író „narratív képzeletét” emelte ki, „amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”. Tokarczuk igazán kiváló „szezont” fut, hiszen tavaly neki ítélték oda a szintén nívós Man Booker-díjat.
Szerinte Szarajevó ostromakor sem a szerbek gyilkoltak, hanem a bosnyákok, hogy a szerbekre foghassák a tetteket, és indokot szolgáltathassanak a nemzetközi közösség közbelépésére.
