Céltáblává válhatnak a listázott köztisztviselők
Az európai adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR szigorú alapelveket rögzít az adatkezelés tisztességességére, jogalapjára és célhoz kötöttségére vonatkozóan. Péterfalvi Attila rámutatott, hogy a közhatalmat gyakorló tisztségviselők esetében a jogszabály előír bizonyos kötelező nyilvánosságot, ám ez nem ad automatikus felhatalmazást megbélyegző adatbázisok építésére.
A közszereplők és a hivatali dolgozók jogállása között lényeges elvi különbség húzódik a hatósági gyakorlat szerint. „A közfeladat ellátásához kapcsolódó, közérdekből nyilvános, akár kötelezően publikált, akár kérelemre megismerhető adatok gyűjtése önmagában nem feltétlenül jogellenes” – mondta az elnök, hozzátéve: ha a közzététel célja az, hogy a személyek a munkájuk miatt céltáblává váljanak, az már jogellenes adatkezelést jelent.
Péterfalvi Attila a korábbi hasonló ügyeket felidézve emlékeztetett arra, hogy nem ez az első eset, amikor megbélyegző listák miatt kellett fellépnie. A hatóság elnöke úgy fogalmazott: „Elég hosszú ideje vagyok hivatalban, és nemcsak most, hanem már a korábbi, adatvédelmi biztosi időszakomban is felmerültek különböző listázások. Történelmileg ebben az országban többféle listázás történt: listázták a kommunistákat, a zsidókat, a melegeket, a kulákokat.” A hatóság korábban a bírák lajstromozását és a Figyelő hetilapban megjelent Soros-listát is jogsértőnek találta. Az ellenzéki párt honlapján megjelent nyilvántartásban azonban Tasnády Katalin és a hivatalvezető mellett olyan személyes részletek is felbukkantak, amelyek jóval túlmutatnak a köztisztviselői feladatokon.
