Talán meg sem lepődünk, ha egy zenész, a Sorbonne Sexual frontembere Lackfi János A tűnődő című versét választja. És miért is? A mű kezdő sora elárulja: “Mondd, van-e a zenének lelke?”.
Saját bevallása szerint nemrégiben olvasta a verset, s első végignyálazás után arra a következtetésre jutott, hogy a zenész kollégáival lefolytatott diskurzusai végén bármikor felolvashatta volna a művet. De beszéljen a zenész, mintsem a cikkíró: