A plakátok a legközvetlenebb módon tanúskodnak koruk társadalmáról, stílusuk érzékenyen reflektál a történelem változásaira. A közel másfél évszázados magyar plakátművészet alkotásaiból válogattunk.

A plakát műfajának önállósodása

A modern művészi plakát nem csupán a beléágyazott szöveges információ kísérője, hanem képi elemei autonóm módon igazolják az elbeszélt tartalmakat is.  A plakátok a 19. század óta a kereskedelem, a kultúra és a politika szervezőiként vannak jelen, nem csupán értékes kordokumentumként, hanem önálló művészeti ágként is működve. Egy korszak plakátművészete nem csak stilárisan jellemezhető, hanem tematikailag is jelentős hangsúlyeltolódások figyelhetők meg a plakátok funkciójával kapcsolatban.

Háborús korszakban, válságos politikai viszonyok között a politikai, míg máskor a kereskedelmi, kulturális plakátok játszhatják a vezető szerepet.

Magyarországon a 19. század második felében jelentek meg az alkalmazott grafika különféle formái. A kereskedelem, sajtó és szórakoztatóipar fejlődéséhez kapcsolódva, a modern városi élet műfajaként a reklámgrafika egyik széles körben elterjedt formájává vált a plakáttervezés. Első hazai alkotásaként Benczúr Gyula az 1885-ös Országos Kiállításra készített plakátját tartják számon. Benczúr alkotása alapvetően egy szöveggel kiegészített festmény. Az allegorikus képi ábrázolás ilyen módon szöveggel való párosítása még a barokk grafikai hagyományból eredeztethető.

Benczur Gyula Orszaltkiallitas 1
Benczúr Gyula: Országos Kiállítás

Ez rámutat arra, hogy a plakátművészet történetében az egyik fő kérdésként és fejlődési irányként a kép és szöveg viszonya emelhető ki. Benczúr esetében még korántsem élvez elsőséget, és nem rendelkezik fontos információközlő funkcióval a képi elem. A műfaj későbbi történetére jellemző, hogy a plakát elsajátítja a vizuális kommunikáció, a kizárólag képekkel való figyelemkeltés és tájékoztatás képességét.

A kialakuló plakátművészet korabeli recepciója

A kortárs közönség felismerte a műfaj fontosságát, a korabeli műkritika már úgy tárgyalja a plakátművészetet, mint a képzőművészet határán álló, a közízlés formálásában jelentős szerepet játszó műfajt. Eleinte pályázatokkal igyekeztek a magas színvonalú tervezést ösztönözni, megnyerni a feladatnak azokat a művészeket, akik alkalmasak voltak a komplex feladat megoldására. A pályázatok nem mindig jártak sikerrel. Ez derül ki egy, 1929-ben a Magyarországban megjelent cikkből ami több száz beérkezett pályamunkából megfelelő minőségű alkotás hiányában sikertelen pályázatról számol be. Valami baj van a magyar plakát körül. Túlnyomórészt kétségbeejtően rossz plakátok rémítik a járókelőket a pesti uccán (sic!) (különös tisztelet a kevés kivételnek) (…) A magyar művészét minden más téren nyugodtan felveheti a versenyt Európa hármely (sic!) nemzetinek művészetével, plakátkultúránk azonban látszólag szomorúan balkáni nívón áll.”

Az említett kivételek, az alacsonyabb színvonalú átlagból kiemelkedő, minőségi plakáttervezés művelői között számos képzőművész volt.

A reklámgrafika műfaja olyan neves alkotókat nyert meg, mint Ferenczy Károly vagy Rippl-Rónai József. Ezen kívül pedig olyan művészegyéniségek is megjelentek, akik elsődlegesen ebben a műfajban alkottak. Faragó Géza festő és grafikus nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar plakáttervezés elkezdte alkalmazni figyelemfelkeltés céljából a humort, a csattanós szöveget, a blikkfangot. A sokáig Mucha stúdiójában dolgozó Faragó volt a magyar szecessziós plakátművészet egyik alapító személyisége. Plakátjai a korabeli élet jellegzetes alakjait dolgozzák fel gyakran karikaturisztikus hangvétellel. Lengyel Gyula lelkendezve írt 1910-ben a Nyugatban Faragó kiállításának sikerével kapcsolatban, mind alkalmazott-, mind képzőművészeti kvalitásait méltatva. „Plakáttervező után a festő, akiről eddig sejtelmük se volt, aki nélkül pedig a tervező-művész nem létezhetne” – írja.

A plakátművészetet pedig a lehető legnagyobb nyilvánossággal rendelkező képzőművészeti műfajnak nevezi meg. Ez mutatja, hogy milyen megbecsülésre tett szert pár évtized alatt a múlt század elejére a plakát műfaja.

Plakát a propaganda szolgálatában

Az 1910-es évektől a plakát a politikai agitáció és a propaganda fegyverévé vált. Az első világháborúban a plakáttervezők számos rendkívül szuggesztív, erős érzelmi töltettel operáló munkát készítettek.

Bertalan Pór Vilag Proletarjai
Bertalan Pór: Világ Proletárjai

A Tanácsköztársaság időszaka alatt több képzőművész is, köztük a Nyolcak egykori tagjai, mint Pór Bertalan és Berény Róbert, vállalták a szocializmus eszméinek terjesztését a plakát eszközével. A propaganda kiemelt fontosságú volt, nagy példányszámban készültek plakátok a korszak avantgárd művészeitől.

A reklámgrafikát erősen befolyásolták az aktuális képzőművészeti irányzatok törekvései és formavilága.

A képzőművészet és a kereskedelmi grafika bizonyos mértékig azonos formanyelven osztozkodhatott. A plakát iparművészeti ágként magévá tette a képzőművészet formajegyeit, ezeket sajátos nyelvezetével tálalva.

Berény Róbert Fegyverbe
Berény Róbert: Fegyverbe

Nemzetközi színtéren is elterjedt a képzőművészeti mozgalmak stílusának alkalmazása a kereskedelmi plakátokra. Cassandre francia grafikus alkotásai esztétikai és üzleti síkon is sikerrel működtek, alkalmazva a kubizmus festői eszközeit, egyértelműen jelezve a modernizmus hatását a reklámgrafikára.

A.m Cassandre Nord
A.m Cassandre: Nord-Express

A magyar plakátművészetet a két háború között olyan, külföldről eredő, nemzetközileg elterjedt irányzatok határozták meg, mint a konstruktivizmus, a Bauhaus vagy a De Stijl. Többek között Bortnyik Sándor is sikeresen ötvözte az aktuális irányzatok, a futurizmus, az expresszionizmus és a kubizmus eszközeit reklámgrafikai alkotásaiban. Plakátjait funkcionalizmus jellemzi, erőteljes vizualitásával könnyen olvasható jelként működnek.

Bottlik József rendszeresen készített plakátokat az elektronikai cég, az Orion számára. Egyik leghíresebb alkotása a Metropolis című filmhez tervezett plakátja.

Bottlik Jozsef Metropolis
Bottlik József: Metropolis

A második világháború alatt a plakátok a lakossággal való kommunikáció fontos eszközei lettek. A polgárokat helyes magatartásra ösztönző falragaszok jelentek meg, amelyek a nemzeti ideált öntötték formába, vagy az ellenséggel szemben kívántak gyűlöletet kelteni.

Plakátkultúra a szocializmus alatt

A háború után, a magyar plakátkészítés a szovjet kultúrpolitikai modellhez igazodott. Az 1949-es választások után fordulat következett a magyar plakátművészet történetében is. A politikai propaganda szolgálatába állított plakátoknak szigorú feltételeknek kellett megfelelniük.

1951 56Körül
Plakát 1951-56 Körül

A megkötések éppúgy érvényesek voltak a korszak szocreál festészetére is, így ezek az évek a „plakátszerű festmények és festményszerű plakátok” korszakaként jellemezhetőek, amelyek egyformán kötött témaválasztással és jelképrendszerrel dolgoztak.

1952
Plakát 1952-Ből

A változást 1955-től a grafikusok szakmai közösségének fellépése hozta el, ami után a propaganda populáris nyelvezetét szubjektívebb stílus válthatta fel.

A hatvanas években szabadabb teret kaptak a kultúrpolitika szigorának enyhülésével, jellemző a nyugati irányzatokra való nyitás, a pop-art hatása.

A politikai-propagandisztikus témák helyett újra a kereskedelmi és kulturális témák voltak jellemzőek, a hetvenes években egyre több lehetőség adódott kísérleti jellegű plakátok készítésére. A plakátművészet virágzását az is elősegítette, hogy az Iparművészeti Főiskola tanrendjében egyre nagyobb jelentőséget kapott az alkalmazott grafika oktatása.

Divatcsarnok 1964
Divatcsarnok, 1964

A plakáttervezés új, viszonylagos függetlensége különösen a kulturális plakátok műfajának kedvezett, mivel a korszakban olcsó volt a kultúrához való hozzáférés mindenki számára. Továbbá, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének következményeként a kereskedelmi plakát is viszonylag nagyobb szerephez juthatott. A hatvanas évek plakátjainak új megoldása a montázsok alkalmazása, valamint a fotográfia beemelése a plakátkészítésbe, a különböző módon manipulált és ollózott fényképek, valamint grafikai elemek ötvözése. Ebben a korszakban új fordulatot vesz az alkalmazott és a „magas” képzőművészet kapcsolata és kölcsönhatása. A popkultúra és a reklámvilág vizuális készletéből merítő, Amerikában megszülető irányzat, a pop-art által, ami gyakran plakátok, reklámok felhasználásával készített alkotásokat.

Új tendenciák a plakátművészetben

A hetvenes évektől Schmal Károly plakátjai a konceptuális művészet törekvéseihez hasonló jellegzetességeket mutatnak, plakátjaihoz különböző tárgyak formáját és anyagát feltáró és manipuláló fényképeket használ fel, főleg kulturális hirdetési célokra. A nyolcvanas években az eddigi évtizedekhez képest gyenge kultúrpolitikai nyomás következményeként a plakát az egyéni kifejezés eszközeként működhetett.

Fellini Nyolcésfél Görög Lajos Plakatja
Fellini: Nyolc És Fél, Görög Lajos Plakátja

A rendszerváltás során a plakátok a szocializmus alatt elfojtott kérdéseket dolgozhattak fel, nyílt tér jött létre a különböző pártok képviselte értékrendek szimbolikus megjelenítéséhez.

Az első választások során különböző stratégiákat alkalmazó pártok közül a Fidesz az underground plakátok ízlésvilágát, hangulatát használta fel. A Fidesz politikai kommunikációs stílusa nagy ívet, hatalmas fordulatot írt le a ’90-es évek fiatalos stílusától kezdve az utóbbi évek milliárdos költségvetéssel készített agresszív plakátkampányáig.

A 2000-es években jellemzően a kulturális plakátok tervezői élveznek nagyobb szabadságot a kereskedelmi szférához képest, viszont nyugati színtéren gyakori az igényes, minimalista felfogású kereskedelmi célú plakát is.

Benesch Ferenc, az Ogilvy & Mather reklámügynökség kreatív igazgatója úgy véli, hogy a hazai tervezőgrafikusok szerint a hazai reklámplakátok többsége alacsony színvonalú.

A tavalyi évben több kiállítás hívta fel a figyelmet a plakátművészet kiemelkedő alkotásaira, köztük például 2018-ban a Nemzeti Múzeumban rendezett tárlat, valamint a műtárgypiacon is sikeresen szerepelnek. A kortárs plakátművészet feladata pedig az lehet, hogy újraértelmezze ezt a műfajt, hogy az új média korában ne kerüljön sor a művészi igénnyel fellépő plakáttervezés teljes térvesztésére.

Felhasznált forrás: Bakos Katalin: 10×10 év az utcán, A magyar plakátművészet története 1890-1990 (Corvina, 2007)

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.