A magyar hatóságok határozott lépéssel tíz orosz diplomatát utasítottak ki az országból, mert a hivatalos indoklás szerint a diplomáciai státuszukkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak. A Magyar Külügyi Intézet kutatási és tudományos ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, a diplomáciai nyelvhasználatban ez a szakkifejezés egyértelműen a kémtevékenységre utal. A lépéssel Budapest egy régóta húzódó, többéves lemaradást pótol a nyugati szövetségeseivel szembe — írta meg az Index.

A döntést a külügyminisztérium vezetése személyesen közölte Oroszország budapesti nagykövetével, egyértelművé téve, hogy a tisztviselők megsértették a Bécsi Egyezmény szabályait Rácz András rámutatott, hogy a gyakorlatban tíz olyan személy távozásáról van szó, aki diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzőként működött a magyar fővárosban. A háttérben zajló műveletek pontos részleteit a hatóságok nem hozták nyilvánosságra, de az ügy jelentősége túlmutat a szigorúan vett adminisztratív intézkedéseken.

Rácz András elemzése a szövetségi kötelezettségekről és az orosz jelenlétről

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta az Európai Unió tagállamai több mint hatszáz, hasonló státuszban dolgozó orosz tisztviselőt küldtek haza. Magyarország eddig az egyetlen olyan tagállam volt a keleti blokk határán, amely tartózkodott a tömeges kiutasításoktól, így a mostani intézkedés komoly fordulatot jelent. Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy „ez a mostani, Orbán Anita által bejelentett kiutasítás azt jelenti, hogy Magyarország gyakorlatilag csatlakozik az európai uniós szövetségesekhez abban a tevékenységben, hogy csökkentse az Oroszországi Föderáció hírszerző kapacitásait az Európai Unió és a NATO tagországainak területén”.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a döntés időzítése ugyan kérdéseket hagy maga után, de a stratégiai iránya egyértelmű. „Ez egy olyan barátságtalan lépés, aminek igazából négy és fél évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie. Ezzel a lépéssel Magyarország régi adósságát törleszti az EU- és NATO-szövetségesek felé. Azzal, hogy Magyarország nem küldött haza ilyen figurákat, a szövetségeseink biztonságának is ártottunk, hiszen a Budapesten működő orosz hírszerzők a szövetséges országokban is hajthattak végre műveleteket” – tette hozzá a kutató.

Működési hálózat a schengeni övezetben és a várható moszkvai válasz

A nyilvános diplomáciai jegyzékek alapján jelenleg 47 orosz diplomata teljesít szolgálatot Magyarországon, akiket további 41 házastárs kísér. Egy korábbi oknyomozó beszámoló szerint a Budapesten akkreditált személyzetből legalább tizenöt diplomata kötődik közvetlenül a különféle orosz titkosszolgálati szervekhez. Az orosz operatív állomány hagyományosan kihasználja a schengeni határok nyújtotta szabad mozgást: korábban Prága szolgált hasonló regionális bázisként, ahonnan a környező országokba, így Ausztriába, Szlovákiába és Németországba is átnyúltak a műveletek. A budapesti jelenlét csökkentése így a teljes balkáni és közép-európai térség biztonsági egyensúlyára kihat.

A kiutasítási eljárás lebonyolítása és a megszabott határidő hossza kulcsfontosságú a diplomáciai viszonyokban, hiszen a rövid határidők rendkívül drasztikus lépésnek számítanak a családok azonnali elköltöztetése miatt. Moszkva már jelezte, hogy a döntést nem hagyja válasz nélkül, és arányos, de határozott ellenlépéseket tesz a magyar külképviselet ellen. A külügyi tárca ugyanakkor jelezte, hogy a lépés Magyarország szuverenitását szolgálja, és nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítását, mivel „Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani a szükséges párbeszédet, a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett”.