Rekordösszegű közpénz a gyártási büdzsében
Ahogy korábban megírtuk, a kultúrpolitikához kapcsolódó támogatások és elszámolások ügyében az adóhatóság már más esetekben is szigorú eljárásokat kezdeményezett. A 2024-ben moziba került történelmi kalandfilm a magyar filmgyártás történetének legköltségesebb alkotásává vált. A Nemzeti Filmintézet által megítélt közvetlen állami támogatás összege elért a 4,7 milliárd forintot, amely önmagában is példátlan mértékű hozzájárulást jelentett egyetlen produkció számára.
A közvetlen támogatási kifizetéseken túl a projekt kihasználta a filmgyártáshoz kapcsolódó 30 százalékos adókedvezmény keretét is. Ennek révén az állami forrásigény összességében 6,1 milliárd forintra emelkedett. Az összesített gyártási és dolgossági költségek a kiegészítő tételekkel együtt végül meghaladták a 7,02 milliárd forintot.
A produkcióban Rákay Philip mellett Kis-Szabó Márk és Szente Vajk vettek részt forgatókönyvíróként, míg a rendezői feladatokat Lóth Balázs látta el. A grandiózus alkotást a kormánypárti kultúrpolitika kiemelt presztízsprojektként kezelte a Petőfi-emlékév alkalmából.
A hatalmas ráfordítás ellenére a pénzügyi megtérülés és az elszámolások átláthatósága kezdettől fogva komoly szakmai viták tárgyát képezte. A költségvetés végső mérete így közvetlen alapot szolgáltatott a hatósági eljárás megindításához. A milliárdos ráfordítás mellett a jegypénztárak mérlege és a nézettségi adatok is beszédesek lettek. A mozik bevétele mögött ugyanis egy sajátos, iskolákat érintő szervezési mechanizmus működött.
