Botlatókövet kapott Rejtő Jenő a főváros II. kerületében, a Bimbó úton. A munkaszolgálatban 1943-ban elhunyt népszerű magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve.

Botlatókövet kapott Rejtő Jenő, amelyet Budapest II. kerületében lévő Bimbó úton avattak fel. A német szobrász, Günter Demnig huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt

– idézte fel Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere a botlatókő pénteki elhelyezésén. Néhány évvel ezelőtt, 2014-ben Orbán Viktor is kifejtette, mennyire tiszteleti Rejtő könyveit. Sőt, három regényét is ajánlotta olvasásra (A három testőr Afrikában, Piszkos Fred közbelép és a Csontbrigád).

Günter Demnig, aki Magyar Arany Érdemkeresztet kapott / Fotó: Tury Gergely

Az ünnepségen Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára a külföldi állampolgároknak adható legmagasabb kitüntetést, a Magyar Arany Érdemkeresztet adta át Günter Demnignek.

Günter Demnig belső indíttatásból 1994 óta állít fel Európa szerte botlatóköveket. Ezek a 10-szer 10 centiméteres, a járdába süllyesztett bronztáblák elsősorban a nácizmus zsidó áldozatai előtt tisztelegnek, de az ellenállási mozgalmak tagjai, valamint  roma, homoszexuális, keresztény ellenzéki és fogyatékkal élő áldozatokra is emlékeznek.

Berlinben zsidók és muszlimok tandem-bicikliztek az antiszemitizmus és iszlámfóbia elleni tiltakozásként

Mint írtuk, a Brexit óta erősödik a rasszizmus Nagy-Britanniában. Az iszlámfóbia és az antiszemitizmus Európa más országaiban is komoly problémát jelent. Németországban közös tandem-biciklizést szerveztek rabbik és imámok ez ellen tiltakozva és a vallások közötti kölcsönös tisztelet kimutatása jegyében. Ezzel az eseménnyel akarják felhívni a figyelmet a Németországban tapasztalható erősödő rasszizmusra és antiszemitizmusra.

A kezdeményezés nyomán az elmúlt negyedszázadban civilek, helyi önkormányzatok és zsidó szervezetek közreműködésével több mint 74 ezer botlatókövet helyeztek el 26 európai országban. Magyarországon mintegy 50 településen több mint 500 botlatókő található; Günter Demnig vasárnap Pápán újabb tizenkilencet helyez el. A botlatóköveken az egyes áldozatok neve, valamint születési dátuma, halálozásának ideje és helye van feltüntetve. A bronztáblákat az elhunyt utolsó, még szabad akaratából választott lakhelye előtt helyezik el.

Amikor hajdan elterveztem, hogy emléket akarok állítani a nácizmus áldozatainak, nem gondoltam bele, le lehet-e rakni egymillió követ. De egy kölni evangélikus pap azt mondta, kicsiben kell elkezdeni, így aztán lassan haladok előre. Most már nagyon sokan segítenek nekem, köszönet mindenkinek ezért

– fogalmazott a 71 éves német képzőművész.

Rejtő Jenő botlatókövet kapott a Bimbó úton / Fotó: Tury Gergely

Láng Zsolt hangsúlyozta: napjainkban különösen a közéleti szereplőknek hatalmas felelőssége van abban, hogy az emlékek ápolása mellett továbbra is zéró toleranciát tanúsítsunk az antiszemitizmus minden formája ellen. Hozzáfűzte: a származás, a vallás nem lehet alapja semmilyen különbségtételnek.

Kirschner Péter, a pénteki ünnepséget szervező Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a tervek szerint idén a nácizmus minden ezredik magyar áldozatának lesz botlatóköve.

Az eseményen Balázsovits Lajos színművész részleteket olvasott fel Rejtő-könyvekből, köztük A tizennégy karátos autóból.