Magyar neoavantgárd alkotók Rembrandt-reflexióival tiszteleg a 350 éve elhunyt hollandiai mester előtt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől Az önarckép fantomja – Rembrandt 350 című kamaratárlata, amely egy Rembrandt-rézkarcot is bemutat.

Hirdetés

Immár a második kiállítás nyílt meg az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény terében kialakított kabinetteremben. A tárlat lehetőséget nyújt arra, hogy kortárs és klasszikus művészek munkái lépjenek egymással párbeszédbe.

Fehér Dávid kurátor Az önarckép fantomja – Rembrandt 350 címû kamaratárlat megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában 2019. június 7-én. A magyar neoavantgárd alkotók Rembrandt-reflexióit bemutató kiállítás szeptember 22-ig tekinthetõ meg / Fotó: MTI / Mónus Márton

Fehér Dávid kurátor elmondása szerint a kamaratárlat neoavantgárd munkái egyfelől Rembrandt művészetére reflektálnak. Továbbá a holland mester által olyannyira kedvelt önarckép műfajára is utalnak, de az anyagban helyet kapott Rembrandt 1633-ban alkotott, Sálas, sapkás önarckép ellenfényben című rézkarca is.

Művészetkedvelők figyelem! Felfedték Rembrandt titkát

A német Agenwandte Chemie magazin osztotta meg elsőként a felfedezést, amely rájött Rembrandt titkára. A holland és francia kutatókból álló csapat 3 festményt vizsgáltak meg. Marten Soolmans portréját (1634), Betsabé a fürdőben (1654) és a Susanna (1636) című festményeket. Miután mintát vettek, az Európai Synchrotron Labor csúcstechnológiájával sikerült meghatározni a vegyi anyagokat.

A fény fontos motívum Lakner László Rembrandt-parafrázisaiban is, hívta fel a figyelmet a kurátor. A Rembrandt tanulmányok című vászon nemcsak a festészet, hanem a félhomályban létezés szimbólumává is teszi a holland mestert.

Látogató Az önarckép fantomja – Rembrandt 350 címû kamaratárlaton, a Magyar Nemzeti Galériában a megnyitó napján, 2019. június 7-én. A magyar neoavantgárd alkotók Rembrandt-reflexióit bemutató kiállítás szeptember 22-ig tekinthetõ meg / Fotó: MTI / Mónus Márton

A Lakner László egyik fő műveként számon tartott olajfestmény mellett egy litográfia és egy rézkarc is látható a neoavantgárd alkotótól.

Birkás Ákos életművében szintén fontos szerepet tölt be a kiállításon látható Rembrandt, az önarckép fantomja című munka, amely egymásra vetített Rembrandt-portrékból hozza létre a tárlat címében is szereplő „fantomképet”.

Az önarckép fantomja – Rembrandt 350 címû kamaratárlat a Magyar Nemzeti Galériában a megnyitó napján, 2019. június 7-én. A magyar neoavantgárd alkotók Rembrandt-reflexióit bemutató kiállítás szeptember 22-ig tekinthetõ meg / Fotó: MTI / Mónus Márton

Fehér Dávid hozzátette: Birkás Ákos másik munkája – kamerával „festett” önarcképe – egy olajfestmény rétegzettségét adja vissza egy másik médium, a fotográfia eszközeivel, azaz egymás mellé helyezett portréváltozatokkal.

Forgács Péter Idő/közben: Rembrandt morfok című videoinstallációja egy számítógépes program segítségével 37 Rembrandt-önarcképet „folyat át” egymásba, ezzel milliószámra létrehozva olyan Rembrandt-portrékat is, amelyek eddig soha nem léteztek – számolt be Fehér Dávid A Rembrandt-évforduló előtt tisztelgő kiállítás szeptember 22-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.

Hirdetés