Keveset tudunk a kiváló festő, Rembrandt életéről. Azonban a lelkes kutatók nem adták fel, hogy megfejtsék technikája titkát. Az elképesztő felfedezés áttörést jelent a képek restaurálásában.
A német Agenwandte Chemie magazin osztotta meg elsőként a felfedezést, amely rájött Rembrandt titkára. A holland és francia kutatókból álló csapat 3 festményt vizsgáltak meg. Marten Soolmans portréját (1634), Betsabé a fürdőben (1654) és a Susanna (1636) című festményeket. Miután mintát vettek, az Európai Synchrotron Labor csúcstechnológiájával sikerült meghatározni a vegyi anyagokat.
Így derült ki, hogy egy ritka ólomvegyületet, plumbonakritot használt az impasto területeken. Az impasto egy festési technika, aminek lényege, hogy vastagon kenik fel a festéket a vászonra (a szerk.). Ez bizonyítja, hogy a festő alkáli kötőközeget használt fel. A felfedezés új megvilágításba helyezi a technikát. A történelmi szövegek alapján Rembrandt ólom-oxidot használt, amit olajjal kevert, így kapta meg a pasztaszerű festéket.
Rembrandt Éjjeli őrjáratát a látogatók szeme láttára restaurálják
A Rijksmuseum igazgatója kedden jelentette be, hogy a restaurálás szokatlan módját választva a világhíres festményt abban a teremben fogják helyreállítani, amelynek falán lóg. Ahelyett, hogy a „koronaékszert” elszállítanák a múzeumból a több évig tartó restaurálás idejére, a projektet a helyszínen hajtják végre. Sőt, élőben közvetíteni fogják a munkálatokat.
A technika sokáig foglalkoztatta a kutatókat, kritikusokat. Most végre választ kaptak, aminek segítségével tovább megőrizhetik a művész képeit. A felfedezés pedig óriási segítség lehet további kutatásokhoz.
