A Tisza-kormány a magánalapítványként működő rendszert számolja fel
A Miniszterelnökség tájékoztatása alapján a drasztikus átalakításokat az a korábbi gyakorlat tette indokolttá, miszerint az alapítványok hatalmas állami vagyont kezeltek úgy, mintha azok magántulajdonban lennének a háttérben. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2024-re a kiszervezett közvagyon értéke elérte a 3000 milliárd forintot a számlákon. A tárca szerint a kuratóriumokat átszőtte a politika, az előző rendszerhez köthető szereplők pedig gyakran életre szóló kinevezéseket kaptak a testületekben. Hogyan lehetséges az, hogy egy ország ekkora nemzeti vagyon felett önként lemondjon az állami felügyelet jogáról egy évtizeden keresztül? A nem felsőoktatási feladatokat ellátó alapítványoknak július 31-éig végleg meg kell szűnniük a jogszabályok értelmében. Az átalakítás következő lépéseként a hónap közepéig kormányhatározatban kell kijelölni azt a költségvetési szervet, amely átveszi a közfeladatokat és a társasági részesedéseket a piacokon. Az elszámolási biztosok kinevezése is folyamatban van a tárcáknál. Sikerül-e a kormánynak a szoros határidőkön belül egy transzparens, számonkérhető felelősségi rendszert felépítenie a visszavett milliárdos vagyonok fölé?
Szalai Zoltán cáfolta a bizonytalanságot az MCC-ben
A 24.hu értesülései szerint az MCC különböző intézeteiben tapintható a bizonytalanság és a feszültség a dolgozók körében a nyári időszakban. A munkavállalóknak időarányosan ki kellett írniuk a szabadságukat, ami felerősítette a lehetséges létszámleépítésekről szóló pletykákat a folyosókon. Szalai Zoltán főigazgató azonban határozottan visszautasította ezeket a felvetéseket a sajtóban. A vezető állítása szerint a szervezet elkötelezett a jó gazda gondossága mellett, és sem a diákok, sem a munkavállalók számának csökkentése nem szerepel a terveikben. Mivel tudja garantálni a főigazgató az intézmény napi működésének folytonosságát egy olyan helyzetben, amikor az alapítványi struktúra fejük felett hamarosan végleg összeomlik?
Kapcsolódó cikk
A felsőoktatási célú kekvák esetében a kormányzat egy hosszabb, 2027 augusztusáig tartó átmeneti időszakot határozott meg a törvényben. Az egyetemi alapítványoknál ugyanakkor már most szigorú összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok léptek életbe a kampuszokon. A legfontosabb változás a kuratóriumokhoz telepített döntési jogkörök visszautalása az egyetemi szenátusokhoz. Milyen kockázatokat rejt a hosszúra nyúlt átmeneti időszak azoknál az egyetemi alapítványoknál, amelyek továbbra is jelentős magántőkealapok felett diszponálnak a piacon?
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója felhívta a figyelmet egy speciális egyetemi alapítványra is, amely a 4iG tulajdonrészein keresztül a hadiipar privatizálásában is részt vett, és amelynél szerinte komolyan fennállhat a jelentős vagyon eltűnésének kockázata az átmeneti évben.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása a Tisza-kormány egyik legkeményebb politikai és jogi ütközete az államigazgatásban. A hatalmas vagyonok visszaszerzése nemcsak a korábbi elit gazdasági hátországának lebontását jelenti, hanem a hazai intézményrendszer teljes átalakítását is a színfalak mögött. A következő hónapokban kiderül, hogy az új állami ellenőrzési gépezet képes-e zökkenőmentesen átvenni a milliárdos portfóliókat.
Kapcsolódó cikk