A belső fékek megszűnése és a G-nap hatása
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az államigazgatási irattárak átvilágításakor a szakemberek már rábukkantak olyan aktákra, amelyek az elit korábbi szakításait vizsgálták. A mostani interjúban a politikai rendszer torzulását elemezve a kancelláriaminiszter kifejtette, hogy a fordulópontot a volt kormányfő és egykori szövetségese, Simicska Lajos látványos szakítása jelentette. Korábban az akkori kormánypárt egyensúlyra épült, amelyben megoszlott a politikai és a gazdasági döntések irányítása a két vezető között.
A konfliktus lezárultával azonban a miniszter értékelése alapján „az utolsó fék is eltűnt” a hatalomgyakorlás gépezetéből, és a korlátok nélkül maradt vezetésben megjelent a feltétlen gőg. Ezt követően indult el az a belső folyamat, amely kiszorította a kritikai hangokat, és kizárólagos szemponttá tette a személyes hűséget a döntéshozatal minden szintjén.
Ruff Bálint szerint az ország működésében rögzült a „normaszegés kultúráját” képviselő hozzáállás, amelynek keretében a jogszabályok betartása helyett a szűk hatalmi csoportok érdekeinek kiszolgálása vált elsődlegessé. Hozzátette, hogy a távlati kihívásokat, így a klímaváltozás vagy a vízgazdálkodás ügyét teljesen háttérbe szorították az azonnali hatalmi szempontok.
A politikus a korábbi ellenzéki szereplők felelősségét is felvetette, mondván, hogy a múltban többször kínálkozott alkalom a kétharmad megtörésére, ám a politikusok egy része szerinte „nem voltak képesek államférfiként működni” a döntő pillanatokban. A vagyoni visszaélések feltárására a kormány már benyújtott egy hivatalos törvényjavaslatot. A dokumentum pontosan kijelöli, milyen új intézmény veszi át a felkutatási eljárások irányítását.
