Igen komoly családi pedigrével büszkélkedhet a KDNP-s politikus.
Az elmúlt időszakban meglehetősen sok szó esett Semjén Zsoltról, talán nem túlzás a kijelentés, hogy KDNP-s politikusra még nem igazán irányult ekkora figyelem, mint rá az utóbbi napokban – talán nem teljesen függetlenül a Parlamentben elmondott indulatos felszólalásától.
Miniszterelnök-helyettesként igen befolyásos embernek mondható, így tulajdonképpen nem meglepő, hogy érdekli az embereket a személye. Mondhatni, hogy szerencsénk van, a saját honlapján ugyanis sok olyan dolgot is elárul magáról, amit minden bizonnyal igen kevés ember tud itthon.
Kapcsolódó cikk
Olyan kép került elő Semjén Zsoltról, amelyet még csak nagyon kevesen láthattak, felismerhetetlen a politikus
Igen érdekes kordokumentum került elő.
Talán az egyik legérdekesebb dolog, hogy Semjén Zsolt igen komoly családi pedigrével rendelkezik, leginkább apai oldalról – az életrajzának rögtön az elején megemlíti, hogy apai ágon felső-ausztriai nemesi családból származik.
Bár az ősét nem nevesíti, de az is kiderül, hogy a nemesi címet a neves rokonnak II. Rudolf császár ajándékozta, 1590-ben, augusztus 2-án – ez alapján konkrét dátum alapján igen könnyen elképzelhető, hogy a bécsi levéltárban fel lehetne deríteni, kiről is van szó, hozzáférés híján viszont kénytelenek vagyunk a történelmi helyzetnek utánanézni.
A honlapon az is le van írva, hogy a törökök elenni háborúban tanúsított vitézségért kapta Semjén Zsolt őse a nemesi címet, ami a korban valóban bevett gyakorlat volt.
Kapcsolódó cikk
Semjén Zsolt médiatörvény-módosítása: Több reklám lenne a köztévén
Nem csak a felsőoktatásról szólna Semjén Zsolt törvénymódosítási javaslata.
A 16. század végén a Habsburg-Oszmán határvidék állandó harcok színtere volt, II. Rudolf császár idején a Habsburg és a Oszmán Birodalom közti feszültségek egyre élesebbek lettek, amiből végül 1591-ben kibontakozott az úgynevezett Hosszú török háború, ami 1606-ig tartott – a történészek az utolsó keresztes háborúnak is nevezik, a Habsburg Birodalmon kívül európai oldalról az egész Szent Liga részt vett benne.
Már a háború kitörése előtt is sorra zajlottak a kisebb ütközetek, várvédekezések és határportyák, amelyekben a végvári katonák és tisztek nap mint nap bizonyíthatták bátorságukat – abból, hogy Semjén Zsolt az 1590-es dátumot említi, kikövetkeztethetjük, hogy az ő rokona a nagy háború kitörése előtt kapta a címet.
A Habsburg uralkodók gyakran jutalmazták a török elleni harcokban helytállókat nemesi oklevéllel, úgynevezett címeres levéllel. Ezek az adománylevelek a legtöbbször ugyan nem jártak földbirtokkal, de a cím és a kiváltságok (mint például adómentesség, perbeli előjogok) azért igen jelentős rangemelkedést biztosítottak a köznéphez képest.
Kapcsolódó cikk
Kemény fordulat jön a Semjén-ügyben, sztárelemző árulta el a következő lépést
Megvan az ősz első nagy politikai vitatémája, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az ellenzék szópárbaja nagy vihart kavart.
A felső-ausztriai, stájer és magyarországi határvidék katonái közül számos család így nyerte el nemesi rangját – mint látjuk, többek között a magyar miniszterelnök-helyettes egyik őse is.
Kapcsolódó cikk
Súlyos következménye lett a Semjén-felszólalás után elszabaduló indulatoknak, elárulták, kinek néznek utána először
Kocsis Máté megtette a nagy bejelentést, meglehet a vádaskodás első áldozata.
