Kedd este az ELTE Esztétika Tanszékén, Seregi Tamás A jelen című könyvét Bagi Zsolt filozófus, Darida Veronika a Filozófiai Kollégium egyik alapítója, Farkas Henrik filozófus, Sajó Sándor az esztétika tanszék tanára és Nemes Z. Márió költő, esztéta vitatta meg a szerző jelenlétében. A kiadványt a Filozófiai Kollégium (Filko) Könyvek és viták-sorozatának keretein belül mutatták be.

A beszélgetést a Darida Veronika bevezetője indította, amelyben a követhetőség és érthetőség kedvéért egy átfogó képet rajzolt fel a könyvről azok számára, akik esetleg még nem tudták volna elolvasni. Szerinte kétszeresen is ünnepi alkalomról van szó, mert nem csak Seregi Tamás első könyvének, hanem egyben a Filozófiai Kollégium első kötetének a bemutatásáról is beszélhetünk.

Remélhetőleg nem ez a megjelenés lesz az első és utolsó, a későbbiekben is szeretnének hasonló műveket megjelentetni.

– tette hozzá. Majd a bevezetés folytatásaként felolvasott egy bekezdést a könyv előszavából, és kitért az egyes tanulmányok főbb gondolataira, érdemeire is. Szerinte a könyvben „folyamatos átalakulásban”, újra és újra felbukkan a jelen kérdése, de fontos többek között a nyelv és a látás problémája is. Megemlítette például azt is, hogy Seregi triatlonról szóló tanulmányában (A triatlon filozófiája) egyfajta testfilozófia rajzolódik ki, és egyes esetekben a szövegek párbeszédet folytatnak egymással. Végül átadta a meghívott vendégeknek a szót, hogy megoszthassák gondolataikat és benyomásaikat a könyvről és a benne tárgyalt témákról. Ezek közül szeretnék csupán néhányat kiemelni , anélkül, hogy mélyebben vissza próbálnám adni az egyes gondolatmeneteket.

A könyv borítója, Fotó: Az esemény hivatalos Facebook-oldala
Seregi Tamás: A jelen 

A szerző mint filozófus és esztéta

Bagi Zsolt osztotta meg elsőként a jelenlévőkkel, hogy mit gondol a műről. Egy kérdést igyekezett tisztázni, amely így hangzott:

Mi az, amit Seregi Tamás csinál mint filozófus?

Erre válaszolva pedig amellett érvelt, hogy amit csinál, az egyfajta kiút a fenomenológiából, másrészről viszont nem tud teljes mértékben elszakadni attól. A Lukács Györgyről szóló szöveg állításával vitatkozva pedig azt mondta, hogy Lukács nem az állandóan megmaradónak a filozófusa, hanem inkább az állandóan megmaradó létrehozásának a filozófusa.

Nemes Z. Márió, szemben Bagival, többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit csinál Seregi Tamás mint esztéta? Az ő véleménye szerint a könyv a művészetcentrikus esztétika felől, a nem művészetcentrikus esztétika felé tart. Egyébként Seregi közzétett már egy tanulmányt A művészeti és az esztétikai szféra különválása a 19. században címmel, amely foglalkozik ezzel a problémával.

Irodalom- és futástapasztalat

Sajó Sándor a könyv egyik érdemeként beszélt arról, hogy a szerző képes volt egybelátni a képzőművészet vagy éppen az irodalom tapasztalatát és a futás vagy az úszás tapasztalatát. Ehhez hozzátette, hogy például Gilles Deleuze (Seregi róla is említést tesz könyvében) is egy ilyen filozófus, aki a Félix Guattarivel közösen írott Mi a filozófia? című művében egyszerre igyekszik választ adni arra, hogy mi a művészet, mi a tudomány és mi a filozófia. Valamint Sajó is egyetértett Nemes Z. Márióval abban, hogy a szerző esztétikája nem művészetesztétika.

Seregi Tamás megnyitja Hencze Tamás kiállítását, Fotó: Art Salon Társalgó Gallery
Seregi Tamás megnyitja Hencze Tamás kiállítását / Fotó: Art Salon Társalgó Gallery

Mindezek után Seregi igyekezett válaszolni a felmerült kérdésekre és reagálni az egyes hozzászólásokra és gondolatokra. Sok minden más mellett beszélt azokról az ambíciókról és szándékokról, amelyek például a Lukács-tanulmány megírásánál szerepet játszottak. Az egyik az volt, hogy átjárót találjon a humán és reál, vagy a természettudomány és szellemtudomány között. Beszélt még A triatlon filozófiájával kapcsolatban a test élménytermelő képességéről és használatáról, vagy éppen arról, hogy mit gondol az interszubjektivitás kérdéséről.

Összességében egy kiváló beszélgetést hallhattak azok, akik jelen voltak. Bár igazi vita nem alakult ki, nem jöttek létre egymással élesen ütköző álláspontok, de ez nem okozhat hiányérzetet senkiben, mert az esemény hangulata azokat is kárpótolhatta, akik szeretik a nagy csatározásokat.

Könyvek és viták: Seregi Tamás A jelen című könyvéről – 2016. november 29. ELTE-BTK Esztétika Tanszék