Ebben a légkörben kapott figyelmet Hajós András 24.hu-nak adott interjúja is, mert a zenészről régóta él a kép, hogy nem különösebben szimpatizál a Fidesszel. A cikk azt is hozzáteszi, hogy ettől még nem lehet ráhúzni, hogy gondolkodás nélkül bármelyik ellenzéki narratívát ismételné. Ráadásul a TV2-s kötődése miatt sem tűnik életszerűnek, hogy teljes erőből pártpolitikai szerepet vállaljon, a megszólalása mégis érdekes lett. A szöveg felidézi azt is, hogy Hajós korábban a Heti Hetes tagja volt, és az őszödi beszéd után emlékezetes módon egyedüliként mondta azt a műsorban, hogy Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania. A többiek ehhez hűvösen viszonyultak, ő viszont kitartott a véleménye mellett, sőt a HírTV-be is elment interjút adni. Ezzel a cikk azt a képet rajzolja fel róla, hogy nem a táborlogika mozgatja, inkább az, amit adott helyzetben helyesnek tart.

Most Szabó Zsófi kapcsán is hasonló logikát követett: a cikk szerint úgy gondolja, önmagában azért nem érdemes haragudni valakire, mert másképp látja a világot. A haragot nála azok váltják ki, akik ártanak, hazudnak vagy visszaélnek másokkal, és ebbe a kategóriába szerinte Zsófi nem tartozik. Azt is mondta, hogy Szabó Zsófinak nincs olyan hatalma, ami miatt neheztelnie kellene rá, ezért nem is tud rá dühös lenni, miközben a viszonyukat kifejezetten jónak írta le.

A cikk egy konkrét példát is hoz a kapcsolatukból: állítása szerint a Sztárban Sztár szüneteiben gyakran beszélgetnek, és Hajós ilyenkor elmond olyan megjegyzéseket is, amelyek adásban már erősebbnek számítanának. Felidézte azt a jelenetet is, amikor Zsófi egy túlméretezett, férfias szabású zakóban érkezett, mire tréfásan megjegyezte, hogy olyan, mintha a „főnöke” zakóját vette volna fel. A szöveg végén az is elhangzik, hogy Szabó Zsófi később részletesen beszélt arról, mi áll a kormánypárti meggyőződése mögött, de ennek konkrét érveit itt már nem bontják ki.