Élményséta Szakcsi Lakatos Bélával a dzsessztörténet meghatározó helyszíneire

Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a dzsesszről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Az egykori budapesti dzsesszélet legmeghatározóbb helyszíneit, művészeit bemutató programon belül a résztvevők megismerhetik a műfaj kialakulását, történelmi hátterét, és az is kiderül, vajon a németek és a szovjetek miért tiltották, majd az amerikaiak hogyan vetették be “kulturális trójai falóként” – szerepel a szervezők által az MTI-hez eljuttatott ajánlóban.

Szakcsi Lakatos Béla elárulta, mivel lehet meggyőzni a politikát: kultúrával

A projekt, amely az anyaország nélküli romák, valamint az európai őshonos kisebbségek zenéjét kívánja képviselni, február 10-én adja debütáló koncertjét a Müpában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. – mondta Szakcsi Lakatos Béla, a projekt művészeti igazgatója, az előadás zongorista közreműködője az MTI-nek. Mint kiemelte, a közös produkcióban van cigányzene, cigányfolklór, cigánydzsessz és klasszikus zene is.

A séta elején Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt-díjas zenész, a nemzet művésze azt is felidézi, miként vált a dzsessz az ötvenes-hatvanas években a hazai szórakoztató- és vendéglátóipar legfontosabb elemévé.

Ő maga kilencévesen kezdett zongorázni, majd a klasszikus zene után fordult figyelme a dzsessz felé.

A sétán nemcsak a korszakról, hanem az odavezető útról is sok érdekességet hallhatnak a résztvevők.

18 javorszky tek magyar idők
Jávorszyk Béla Szilárd a A magyar jazz története szerzője / Kép Magyar Idők

A séta kidolgozója és vezetője Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, szerkesztő, számos könyv, köztük A magyar jazz története szerzője. A programon a résztvevők felfedezik a budapesti dzsesszélet legfontosabb helyszíneit, megismerkednek a korszak legnagyobb művészeivel, miközben a zenei hangzás jellegzetességei és az irányzat fejlődési íve is kirajzolódik.

Dzsessz- és klasszikus zenei előadók a Gramofon-díj jelöltjei között

A Gramofon folyóirat 1996 óta működik. A negyedéves periodikában a tanulmányokon és interjúkon túl központi szerepet játszanak a lemezkritikák – közölte Retkes Attila zenetörténész, a lap alapító-főszerkesztője szerdán az MTI-vel. Évente több mint 250 klasszikus, dzsessz, nép- és világzenei kiadvány (CD-k és DVD-k) bírálata jelenik meg a lapban, a lemezeket a Gramofon kritikusi köre a szöveges értékelés mellett egytől ötig terjedő skálán pontozza is.

A séta az Astoria szállótól indul. További információ és regisztráció ezen a linken.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból