Az OPÁL Tehetséggondozó Alapítvány 2010-es alakulása óta legfőbb céljának a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, azon belül is legfőképpen a roma származásúak támogatását tűzte ki. Már egészen az általános iskola megkezdésétől, az egyetemi tanulmányok végéig kísérik a diákokat, és támogatják őket tanulmányaik során különféle ösztöndíjrendszerek és programok segítségével. Molnár Vanda elnökkel beszélgettünk.

Hirdetés

ContextUs: Opál? Köze van a megszilárdult kovasavgélhez? Miért ez a neve a civil szervezetnek?

Az opál kő rendkívül sokrétű. Sok árnyalatban pompázik, számtalan felhasználási módja van, és rengeteg fajtája létezik. Valahogy mi is így látjuk a gyermekeket. Minden egyes lurkó egy új színt mutat, más perspektívából látják a világot, eltérő történetekkel rendelkeznek, és ennek köszönhetően a bennük rejlő tehetség is sokféleképpen mutatkozik meg, valamint tör felszínre. Számunkra a hátrányos helyzetű gyermekek a legfontosabbak, így jó ötletnek gondoltuk, hogy az alapítvány az OPÁL nevet viselje, amellyel megmutathatjuk: egy megszilárdult kovasavgélként ható fiatal is lehet olyan csillogó és pompázatos, mint egy gyémánt.

ContextUs: Mely városokra terjed ki az alapítvány tevékenységi köre?

Központunk Budapesten van, de ez egyáltalán nem korlátozza a munkánk kiterjedését. Sőt, a fővárosban főleg a szervezési és adminisztrációs feladatok folynak, a tevékenység nagy része vidéken zajlik, hiszen itt van jelen nagyobb arányban az alapítvány célcsoportja, és talán kevésbé kerülnek reflektorfénybe a mindennapok során.

A Budapesten található két partnerintézményünk (XVI. kerületi szociális szolgálat Értelmi Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása és a Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon) főként a Tanítva Tanulunk program önkénteseinek ad lehetőséget, hogy jobban megismerkedjenek a különleges bánásmódot igénylő fiatalokkal.

Eger a másik nagy csomópont az életünkben. Az egyetem (Esterházy Károly Egyetem – a szerk.) rendkívül nyitott az elkövetkezendő pedagógusgenerációk minőségi kinevelésére, így több ponton is sikerült közös hangot találnunk. Az Eger környéki települések (például Egerbakta, Hevesaranyos) is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a programok során, de megpróbáljuk az eseményeket koncentráltan szervezni, több helyszín gyermekeit is összevonva. A két bázison kívül kapcsolatban állunk a Girincsen található Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel is, akikhez rendszeresen szoktunk látogatóba menni, illetve akiknek rendszeresen szervezünk gyűjtéseket és rövidesen lehetőségünk adódik eljutni Szovátára is, a Szent József Gyermekotthonba.

ContextUs: Melyek az Opál fő céljai?

Legfőbb célunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, főként roma fiatalok támogatása tehetségük kibontakoztatásában. Igyekszünk rávilágítani a tanulás és tudás elsajátításának fontosságára, és hogy bátran vállalják későbbi pályájuk és sikereik során is identitásukat, ugyanis van mire büszkének lenni.

Ezen felül fontosnak tartjuk, hogy csökkentsük a társadalmon belüli szegregációt, mely sajnos egy végeláthatatlan ördögi körnek tűnik.

Szomorú tapasztalat, hogy egyre több osztály, illetve iskola szeparálja el a roma fiatalokat, még ha nincs is kimondva feketén-fehéren, de körzet szerint besorolják a gyerekeket oktatási intézményekbe, a többségi társadalom lakosai pedig sztereotípiáktól telve más iskolába íratja gyermekeit. Ezt a tendenciát szeretnénk mérsékelni többek között sport rendezvényeinken, ahol az emberek a hétköznapi megszokott közegből kiszakadva találkozhatnak, így más fényben világítva meg egymást. Illetve hasonló a Tanítva Tanulunk programunk is, de ennek célja kimondottan a leendő pedagógusok előítéleteinek lerombolása.

ContextUs: Hány roma és nem roma fiatalt foglalkoztattok mint mentorált?

Alapítványunk jelenleg teljes mértékben az önkéntesek által működik. Erre nagyon büszkék vagyunk, és hálásak a rengeteg segítőnek áldozatos munkájukért. Sajnálattal tapasztaljuk azonban, hogy a roma fiatalok nagy része, amint felsőoktatásba kerül, nem vállalja identitását. Így erre a kérdésre nehéz lenne válaszolni.

ContextUs: Az identitás erősítésében mennyire vállaltok jelentékeny szerepet?

Nagyon fontosnak tartjuk a roma fiatalok identitásának erősítését, ami nagyban elősegíti a pozitív énkép kialakulását is. Szeretnénk, ha a diszkriminációtól való félelem, vagy a többségi társadalom becsmérlése nem szabna ennek gátat.  Igaz, önkénteseink nagy része nem roma származású, de rendszeres képzések, programok és beszélgetések során igyekszünk megadni nekik a megfelelő alapot, hogy segítsék a cigány fiatalokat ezen a téren is. Fő célunk, hogy ne hátrányként éljék meg cigányságukat, hanem abból erőt merítve és előnyt kovácsolva, büszkén bontakoztassák ki tehetségüket.

ContextUs: Tanítva Tanulunk programotoknak mi a célja? Jogos a felvetésem, hogy számos, pályája elején járó tanár ritkán tanított roma és/vagy hátrányos helyzetű gyermeket, esetleg alig találkoznak velük?

Titkolt céljaink nincsenek. A Tanítva Tanulunk Program azért jött létre, hogy a tanár szakosok minél több gyermekkel találkozhassanak a képzésük alatt. A még kiforratlan új pedagógusképzési rendszer egyik hibája, hogy nem adódik lehetőség az eltérő háttérrel rendelkező és eltérő képességű gyermekek megismerésére, valamint helyes megítélésére.

Célunk, hogy a frissdiplomás tanárok ne különleges szerzetként tekintsenek a hátrányos helyzetű, és/vagy roma gyermekekre, hanem már a kezdetektől egyenértékű kincsként vegyék a kezükbe, és a gyermek körülményeit figyelembe véve csiszolják őket.

A program azonban nem csak a romákkal szembeni gátakat igyekszik lerombolni. Több gyógypedagógiai intézménnyel is kapcsolatban állunk, így önkénteseink megtapasztalhatják, a siket, néma, vak, autisztikus vagy autista, enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékkal élők reakcióit is, és betekintést nyerhetnek az ő világukba.

ContextUs: Milyen módszereitek vannak e szakadék redukálására?

A legjobb módszer tapasztalataink szerint a személyes kontaktus, mely során egyből a mélyvízbe kerülnek az önkéntesek. Természetesen nem egyedül állítjuk szembe őket egy ismeretlen közösséggel, hanem a partnerintézményekben dolgozó pedagógusok vagy egy területen már régebb óta dolgozó szakemberek támogatásával, szépen, apránként ismerkedünk meg a gyerekekkel. Azonban már az első perctől kezdve aktív részesei a közös programoknak, legyen szó fociról, táncról (bár az ifjúság itt általában merészebb szokott lenni), kézműves foglalkozásokról vagy akár beszélgetésről.

ContextUs: A gyerekek irányából előfordult olyan, hogy valaki tiltakozott volna a nem roma pedagógus segítségét illetően?

A tiltakozás nagyon erőteljes kifejezés, ennél kicsit árnyaltabb a dolog. Tapasztalataink szerint itt nem arról van szó, hogy valaki roma vagy nem. Ezeknek a gyerekeknek a nagy része rossz körülmények között él. Gyakran úgy nőnek fel, hogy rendszeresen bántják őket, mind lelkileg, mind fizikailag. Vagy ha esetleg valaki segítő kezet nyújt nekik, és az a valaki csak a saját megkönnyebbülését keresi, esetleg a végén még több kárt okoz nekik.

Sok olyan történetet hallottunk, ahol reménnyel kecsegtették a gyermekeket, majd egyik napról a másikra eltűntek. Ebből adódóan van bennük egyfajta bizalmatlanság.

Sajnos nem hiszik el, hogy valaki önzetlenül szeretne segíteni, vagy tényleg az ő érdekeiket helyezi előtérbe. Hogyha valaki nyitott szívvel fordul feléjük, akkor ők is könnyebben bíznak bennünk. Tapasztalataink szerint pedig nagyon hamar szoros kapcsok alakulnak ki a gyerekek és a leendő pedagógusok között.

ContextUs: A Tanítva Tanulunk programba jelentkező frissdiplomások java önkéntes alapon működik együtt veletek?

A programban főként a még pedagógusképzésben résztvevő hallgatók dolgoznak, de mindenki önkéntes alapon tart velünk, illetve segíti a programok szervezését és lebonyolítását.

ContextUs: Milyenek a visszajelzések az önkéntes pedagógusok részéről?

A legkifejezőbb, hogyha az általuk írt beszámolókból idézünk:

„Tényleg nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy eljuthattam ide, veletek. Újra átértékeltem az élet apró dolgait, ami segít tovább menni utamon.”

„Voltak ott kollégisták, akik hétvégente haza járnak, de vannak olyanok is, akik nem ismerik a szüleiket és egész évben ott vannak. Ezek a dolgok kicsit megráztak, mert mindenki megérdemli, hogy legyen családja. Az ott töltött idő után teljesen pozitív élményekkel jöttem el onnan és máskor is szívesen részt vennék egy ilyen kis látogatáson.”

„Megismervén egy-egy gyerek történetét még inkább megerősíti azt, hogy értékeljük azt, amink van.”

“Annyi szeretet áradt felém, mint még soha. Ki se akartam jönni tőlük. Megható és felejthetetlen élmény volt, remélem rengeteg alkalmam lesz még meglátogatni őket.”

„Amíg ott voltunk elhittem, hogy a világ szép, és önzetlen, olyan, mint Ők. Várom a következő alkalmat, ami feltölt engem is, és őket is!”

ContextUs: Milyen pluszt kínáltok a tanároknak azon felül, hogy egy új és izgalmas környezetben találhatja magát, fejlődhet?

Rendkívüli vonzó erő szokott lenni az is, hogy a foglalkozásokra való felkészülés során biztosítjuk a szakmai hátteret, közösen készülünk a programokra, és nem hagyjuk magukra őket egy új környezetben. A különféle önkéntes tevékenységek nálunk sokszor „tanulmányi útként” is funkcionálnak, hiszen a legjobb pedagógusokkal és gyógypedagógusokkal kerülhetünk kapcsolatba, akik készséggel válaszolnak a felmerülő kérdésekre és osztják meg tapasztalataikat. A foglalkozások után pedig reflektálunk a programokra, friss élményekre. A hatékony felkészülést segíti több mint ezer kötetből álló könyvtárunk is, mely a rengeteg eltérő tankönyv mellett, szép- és szórakoztatóirodalmi kötetekkel, valamint szakkönyvekkel is rendelkezik.

ContextUs: Mely felsőoktatási intézménnyel működtök partneri viszonyban, akik kreditként számolják el az Opálban töltött órák számát?

Az Eszterházy Károly Egyetemen a mostani félévtől kezdve lehetőség adódik az önkéntes munka kreditre váltására. Az önkéntes munkát egy szeminárium egészíti ki, ahol a résztvevők megvitatják tapasztalataikat és vezető tanár kíséretében térképezik fel az önkéntes munka által nyújtott lehetőségeket, illetve segítenek egymásnak a megfelelő tevékenység kiválasztásában. Az egyetem nem szabja meg, hogy hol teljesítsék a szolgálatot, csupán annyi kitétel van, hogy 30 óra igazolt munkát el kell végezni, mely a szakmai előmenetelét segíti a következő pedagógus generációnak. A szemináriumot tovább erősítve indítja be Dr. Czövek Andrea és Dr. Fazakas Ida a tanári klubot, melyen a leendő pedagógusok vehetnek részt. A klub foglalkozásain belül lehetőség adódik, hogy gyakorlati oldalról közelítsük meg a tanári pálya során felmerülő kérdéseket.

A félévben főként a társadalmi egyenlőtlenségek, az iskola szerepe a gyermek társadalmi esélyeinek növelésében, és a cigány tanulók az iskolában témák kerülnek górcső alá. Az említett foglalkozásokon kívül azonban más kötődési pontjaink is vannak az egyetem tanszékeivel. Dr. Czövek Andrea vezetése alatt működik ugyanis az Érted Agria Alapítvány.

Ők az Egerben lévő szalasi cigánytelepen tartanak foglalkozásokat Csak Csajok és Ifjúsági Klub néven. Az idei év februárjától már mi is részt veszünk a foglalkozásokon, illetve lehetőséget biztosítanak arra, hogy magánóra jelleggel jobban megismerhessük a magyarországi társadalom felépítését, szociális összetételét, illetve a különböző foglalkozásokon létrejövő csoportok szerkezetét és működését. Szívből reméljük, hogy ez egy mindenki számára előnyös együttműködés kezdete. A másik kiemelkedő kapocs az egyetemmel a Német Tanszékkel való együttműködés, amelynek keretén belül egy nyári tábor terve van kibontakozóban.

ContextUs: A másik programotok az Egyenlő Eséllyel. Mit lehet róla tudni?

Az Egyenlő Eséllyel Program azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak lett létrehozva, akik tehetségüket megragadva szeretnének kitörni a saját közegükből. A programba csatlakozni kívánók egy kétlépcsős felvételi rendszeren keresztül juthatnak be, és rendszeres mérésekkel biztosítjuk, hogy ne lépjenek le a meglévő útról. A program során számos lehetőséget biztosítunk tagjainknak, de ezek egyénileg is változhatnak, annak függvényében, hogy ki milyen környezetből érkezik, milyen lehetőségei vannak, illetve milyen téren csillogtatja meg tudását. A program jelmondata: „Nem az számít ki honnan jött, hanem, hogy hová tart.”

ContextUs: Azt gondolom, hogy ha főállásban tudnátok végezni a munkátokat, több figyelmet is tudnátok szentelni a programjaitokra. Tervben van nagyobb donorok felkutatása?

Természetesen, de tisztában vagyunk vele, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Magyarországon sajnos nincs olyan kifejlett rendszere és kultúrája a civil szervezeteknek, mint külföldön, ezáltal nehezebb eljutni az emberekhez, és céljaink mellé állítani őket. Az akadályok ellenére azonban megteszünk mindent, hogy elnyerjük a lakosság és a támogatók bizalmát.  Rendkívül hálásak vagyunk az apró felajánlásokért is, és nem csak a pénzbeli adományoknak örülünk. Ezen felül rendszeresen figyeljük a felbukkanó pályázatokat, illetve gyűjtjük az 1%-os felajánlásokat is.

ContextUs: Már egészen általános iskolás éveitől a diploma megszerzéséig támogatjátok a hátrányos helyzetű fiatalokat. Nagy teherrel és felelősséggel jár ezzel. Több olyan civil szervezet működik ma Magyarországon, akiknek hasonló a célja, azonban specifikusan támogatják a fiatalok. Milyen módszereitek vannak a fogaskerekek megfelelő működésére?

Igen, ez egy rendkívül széles spektrum, azonban az OPÁL Alapítvány bővülésével egyre hatékonyabban tudjuk támogatni a különböző korú és eltérő iskolát végző csoportjainkat. Jelenleg a felsőoktatásban tanulók pályázatokon vehetnek részt, de a későbbiekben nekik is szeretnénk aktívabb programot szervezni.

Már igen korán, 13-14 éves korban eldől, hogy az általános iskola után folytatja-e tanulmányait az illető. A fő fókuszcsoport most tehát a közvetlenül gimnáziumi vagy felsőoktatási továbbtanulás előtt állók, hiszen ha már ráléptek az útra, ott könnyebben boldogulnak.

Próbálunk ezen felül önműködő fogaskereket is kialakítani, hogy a tanulás iránt elkötelezettek segítsék társaikat megtalálni tehetségüket, vagy csak rávezetni őket a tudás elsajátításának fontosságára, hiszen a kitörési lehetőségeket meg kell ragadni, és erre az egyik legjobb eszköz a tanulás.

ContextUs: Alapítottatok egy díjat, melynek neve A Legjótékonyabb iskola. Ez még pilot jellegű?

A pályázat a Legjótékonyabb Iskola Díj névre hallgat. A program megvalósulása során két célunk van. Egyfelől szeretnénk a kevésbé nehéz körülmények között élő fiatalok figyelmét felhívni, hogy ők is segíthetik társaikat. Másfelől pedig szeretnénk mindenkit bíztatni, hogy apróságokkal is tehetünk másokért. Nem feltétlen kell nagy dolgokra gondolni, hiszen egy műanyag kupakkal is hozzájárulhatunk egy jó cél megvalósításához. Bízunk benne, hogy minél több intézményt sikerül megmozgatnunk ez által.

ContextUs: Mit jelent a ti értelmezésetekben a legjótékonyabb iskola?

A legjótékonyabb iskola több kategóriában is megmutatkozhat. Mivel az intézmények eltérő diáklétszámmal, és körülményekkel rendelkeznek, így fontosnak tartottuk, hogy mindenki megtalálhassa azt, amiben ő is tud segíteni. A négy kategória: a kupak-; a ruha- és játékgyűjtés; az IKSZ teljesítése (hogy ezt egyesületeknél, alapítványoknál töltsék el); illetve a jótékonysági sportrendezvényeken való részvétel.

ContextUs: Milyen a helyzet a roma és nem roma emberek közti viszonyt illetően Egerben? Mik a tapasztalataitok?

Sajnos városon belül is, de a környező településeken is megfigyelhető egyfajta megkülönböztetés és szegregáció mind a hétköznapok, a lakóhelyek, mind az iskolák tekintetében is. A romák és nem romák közti viszony kapcsán nagyjából az a helyzet, mint az ország többi részén. Bízunk benne azonban, hogy sikerül a szakadékot csökkenteni, ezáltal új közösségeket hozva létre. Reméljük, hogy tevékenységünk során sikerül egyre több embert az alapítvány céljai mellé állítani, és támogatásukkal majd sok gyermek jövőjét tehetjük szebbé.

/ Fotók: Daróczi Péter

Hirdetés