5. A Szijjártó-korszak után magát a Külügyminisztériumot is újra kell építeni
A mostani ügy jóval nagyobb annál, hogy egy volt minisztert sikerül-e elérni egy bizottsági meghallgatásra.
A Szijjártó után maradt minisztérium személyzeti rendszerének átvilágítása során az derült ki, hogy 2022-től 3177 külügyi pályázatot írtak ki. 1502 állást valóban pályázati úton töltöttek be, 919 esetben viszont pályázat nélkül, kijelöléssel választották ki a tisztség betöltőjét. Ez azt jelenti, hogy a betöltött pozíciók közel harmadánál nem nyílt verseny döntött.
A kormányváltás után csaknem negyven nagykövetet hívtak haza, de ezzel sem cserélődött ki automatikusan a külügyi apparátus. Több visszahívott diplomata új állomáshelyre készülhet, miközben az új vezetésnek több száz pozíció és több mint egy évtizedes személyzeti örökség felülvizsgálatával kell foglalkoznia.
Ebben a helyzetben Szijjártó meghallgatása egyszerre szólhat a BYD-hoz vezető személyes pályaívéről és arról a rendszerről, amelyet tizenkét külügyminiszteri év után maga mögött hagyott. A paradoxon egyelőre az, hogy miközben már a nemzetbiztonsági bizottság is kérdéseket tenne fel neki, a bizottsági titkárság Pásztor Anett elmondása szerint előbb azt próbálja kideríteni, hogyan lehet egyáltalán elérni a volt külügyminisztert.
