A következő egy-két hétben mintegy egy tucat újabb ügyben tehet feljelentést a kormány az állami beruházások és szerződések felülvizsgálata nyomán Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy bár a feltárt esetek között nem lesznek százmilliárdos nagyságrendűek, több olyan ügyre is bukkantak, amely egyenként több tízmilliárd forintnyi közpénzt érint. A felülvizsgálatok célkeresztjébe kerültek a Balásy Gyula üzleti köréhez köthető céges megállapodások, az e-ingatlan-projekt, valamint a Gondosóra-program is – közölte az Index.
A miniszter külön kitért a P2M nevű cégcsoport egyik szerződésére, ahol a vizsgálatok súlyos szabálytalanságokat tártak fel. A P2M Consulting és a P2M Informatika az elmúlt években óriási állami keretszerződéseket nyert el: 2020 végén nettó 30 milliárdos, 2025-ben pedig egy újabb, nettó 25 milliárd forintos megállapodást kötöttek a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal. Míg korábbi árbevételük ennek csak töredéke volt, az elmúlt négy és fél évben több mint 18 milliárd forint értékben kaptak konkrét megbízásokat az állami szektortól, beleértve az MVM Csoport 2,7 milliárdos, a MÁV Szolgáltató Központ 825 milliós, valamint a Mavir 650 milliós megrendeléseit.
Tanács Zoltán: P2M cégcsoport a friss döntések mögött
A P2M-cégek bevételei a többszörösére ugrottak az állami megbízások révén: a P2M Informatika árbevétele 108 millió forintról 4,35 milliárd forintra, a P2M Consultingé pedig mintegy 80 millióról közel 1,7 milliárd forintra nőtt. A bevételek jelentős részét alvállalkozókhoz továbbították, a tulajdonosi és üzleti kapcsolatok között pedig Szabad Tamás neve is megjelent. A HVG korábbi beszámolója a NER-es üzleti körökhöz, illetve Balásy Gyula érdekeltségeihez kapcsolta a szereplőket. A mostani felülvizsgálat alapján a P2M-hez kötődő szerződéses visszaélések miatt is büntetőfeljelentést tesz a tárca.
A Gondosóra-program esetében a feljelentés már megtörtént, és a nyomozók el is indították az eljárást. A négy év alatt mintegy 100 milliárd forintos költségvetést felemésztő rendszerről Tanács Zoltán kijelentette: a felülvizsgálat szerint a programot a ráfordított összeg feléből, sőt akár a harmadából vagy negyedéből is működőképesen meg lehetett volna valósítani. Hasonlóan drága és eredménytelen volt az e-ingatlan-projekt is, amelyre 22–23 milliárd forintot költöttek el, mégis egyetlen alapmodulon kívül lényegében nem készültek hozzá működő modulok, így a fejlesztést gyakorlatilag elölről kell kezdeni.
A 4iG szerződései és a kormány fejlesztési tervei
A rádióinterjúban a 4iG csoporthoz fűződő állami kapcsolatok is terítékre kerültek. A miniszter ismertetése szerint a cégcsoportnak jelenleg mintegy 200 milliárd forint értékű élő informatikai szerződésállománya van az állammal. Mivel ezek egy része az állam folyamatos működéséhez nélkülözhetetlen rendszereket szolgál ki, a kifizetéseket nem függesztik fel automatikusan, de ahol konkrét szabálytalanság gyanúja merül fel, ott haladéktalanul intézkednek.
A meglévő szerződések elszámoltatása mellett a miniszter a kormány hosszabb távú stratégiáját is vázolta. Jelenleg Magyarország a GDP mintegy 1,3 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. A kormány célja, hogy a következő négy évben ezt az arányt 2 százalék közelébe emelje, míg a távolabbi cél az Európai Unió által meghatározott 3 százalékos szint elérése.
