Kapcsolódó cikk
A plakátokon megjelent feliratok közt szerepelt: „Boldog és szabad szeretnék lenni”, „Én csak élni szeretnék, légyszi… ne gyűlölj, szeress”, „Love is stronger than hate”, „kormányváltást!!!!”, és „tényleg szar az élet!!! miattatok”. A rendőrség végül rajtaütött a nőn, nyolc órára előállították, lefoglalták a telefonját, és rongálással gyanúsították meg.
Szekeres Zsolt megtámadta a gyanúsítást
A tanárnő ezt követően a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, ahol Szekeres Zsolt ügyvéd vállalta az ügyét, és az ügyészségen panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást. Az érvelés lényege: rongálás csak akkor valósul meg, ha az elkövető tényleges anyagi kárt okoz a tulajdonosnak – márpedig itt a rendőrség maga is megállapította, hogy a nő már előzőleg megsérült, leszaggatott plakátokra írt, amelyeket a tulajdonosnak úgyis le kellett volna cserélnie.
Kapcsolódó cikk
Értékkel nem bíró papírhulladékra firkált tehát – és a Helsinki Bizottság álláspontja szerint a cselekmény társadalomra veszélyes jelleget sem mutat, hiszen a tanárnő csupán a véleményét nyilvánította ki, miközben sem a tulajdonjogot, sem más jogi tárgyat nem sértett meg. A Magyar Helsinki Bizottság szerint az egész ügy valójában arról szól, hogy valaki nyilvánosan kiállt a kormányzati kommunikáció gyerekekre gyakorolt káros hatásával szemben.
A Helsinki Bizottság alapjogi aggályokat lát az ügyben
A véleménynyilvánítás szabadsága és az állami propaganda viszonya Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre élesebb kérdéssé vált: a kormányzati plakátkampányok mérete és hangvétele – az ukrán-, Tisza- és migrációellenes üzenetek – rendszeres vitát generál arról, hol húzódik a határvonal a politikai kommunikáció és az intézményes befolyásolás között. A pedagógus tiltakozása ebben a kontextusban értelmezhető: nem vandalizmusként, hanem egy olyan ellen-üzenetként, amelyet az oktatásban dolgozó, gyerekekkel napi kapcsolatban lévő ember fogalmazott meg.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péterről és Radnai Márkról várható felvétel? Török Gábor kimondta, amit sokan csak suttognak
A Magyar Helsinki Bizottság most azt vizsgálja, hogy a büntetőeljárás megindítása arányos volt-e a cselekmény valódi súlyával, és hogy az eljárás nem jelent-e visszatartó erőt mások számára, akik hasonló módon szeretnének tiltakozni. Az ügy kimenetele jelzésértékű lehet arra nézve, hogy a választás előtti hónapokban milyen mozgástere marad az utcai véleménynyilvánításnak Magyarországon.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a tanárnő nem rongált, hanem véleményt nyilvánított – és ez a különbség most az ügyészség asztalán dől el.
A választási kampány utolsó szakaszában az ügy felerősödhet: ha az ügyészség helyt ad a panasznak és megszünteti az eljárást, az precedenst teremthet hasonló esetekre. Ha viszont fenntartja a gyanúsítást, az a kormányellenes tiltakozás egyik legegyszerűbb formájának kriminalizálását jelenti – és éppen ez az, amit a Helsinki Bizottság a legnagyobb aggodalommal figyel.
Kapcsolódó cikk