A vízumbiznisz és az önkormányzati korrupció
A második és harmadik átvett ügy a befolyásvásárlás és az önkormányzati közbeszerzések világába mutat rá. Az Orbán Áronhoz köthető vízumbiznisz vizsgálata során a hivatal azt elemzi, miként váltak fizetőssé a politikai összeköttetések a különféle engedélyezési eljárásokban.
Unger Anna értékelése szerint ebben a szektorban „tipikus gyakorlat volt, hogy ha valaki megfelelő politikai kapcsolatokkal rendelkezett, akkor megnyíltak előtte ajtók. Ha valaki meg tudta fizetni ezeket a kapcsolatokat, akkor sok dolgot megtehetett. Ennek nemcsak a piactorzító, valamint a jogállamiságot romboló hatásait tartom fontosnak, hanem azt is, hogy ez nyilvánvalóan nem csak ebben az egy ügyben történhetett így”.
Ezzel párhuzamosan az óbudai korrupciós botrány átvételével az önkormányzati szintű politikafinanszírozási gyakorlatokat térképezik fel. A nyomozók azokat a mechanizmusokat kutatják, amelyek révén a helyi közbeszerzésekből származó források feltételezhetően politikai célokat szolgáltak. Az új hivatal az egyik elődjétől átvett épületben márványpadlós luxussal szembesült, ám ennél is gyanúsabbak voltak a háttérben kötött tanácsadói szerződések.
