Megkerülhetővé váló kötelező vételi ajánlatok és a hat hónapos haladék
A korábbi szabályozás szerint, ha egy befektető huszonöt vagy harminchárom százalékos befolyási küszöböt lépett át, tizenöt napon belül köteles volt nyilvános vételi ajánlatot tenni a kisrészvényesek felé a legmagasabb áron. Ez biztosította, hogy az irányításváltáskor a kisebbség méltányos piaci értéken léphessen ki.
A most elfogadott törvénymódosítás kifejezetten a zártkörű tőkealapok kezelőváltására hivatkozva teremt felmentést e kötelezettség alól. A javaslat szerint ha a befektetési jegyek legalább hatvan százalékával rendelkező tulajdonos leváltja az alapkezelőt, az „nem szándékolt részesedésszerzés” címén mentesülhet az azonnali vételi kötelezettség alól.
A jogszabály a felvásárlási ajánlattétel határidejét akár hat hónapra is elhúzhatóvá tette. Mivel a felvásárlási ajánlatot az előző 365 nap átlagárfolyamán kell megtenni, ez az ajánlattevőnek olcsóbb szerzést jelenthet, a kisbefektető viszont viseli az árfolyamkockázatot.
A TEBÉSZ ötoldalas állásfoglalása rögzíti, hogy „az EU által megkövetelt kisbefektetői jogokat súlyosan sértő, azokat teljesen kiiktató módosítások is bekerültek a Tőkepiaci törvénybe”. A szervezet szerint a törvény révén a végső tulajdonos több cégen keresztül szerezhet többséget a kisrészvényesek kifizetése nélkül.
A szövetség értékelése szerint a konstrukció révén „az állam és bármelyik ügyeskedni képes nagybefektető büntetlenül randalírozhat bármelyik tőzsdei társaságban a kisrészvényesek kárára és piaci kockázatára.”
A piaci kockázat nem véletlenül merült fel: a törvénycsomag közvetlenül az MBH Bank és a 4iG Nyrt. tulajdonosi átrendezését érinti. Milyen akadályt hárít el a szabályozás a két óriásvállalatnál?
