Éles történelmi párhuzamok és szónoklatok a színpadon

A demonstráció az Egy szabad országért című dallal indult, majd Nagy Feró lépett a színpadra, aki a Beatrice jól ismert, Utálom a XX. századot című számát adta elő. A zenés felvezetés után Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője vette át a szót, aki beszédében kifejtette, hogy a kommunista baloldal meglátása szerint az elmúlt évszázadban többször is rátámadt a nemzetre, külön kiemelve az 1956-os és a 2006-os eseményeket.

Őt követte Szentesi Zöldi László, aki beszédében a jelenlegi belpolitikai erőviszonyokat elemezte, és türelmet kért a nemzeti oldal támogatóitól. A szónoklatok sora ezután a politikai szereplők irányába tolódott el, ahol az ellenzéki pozícióba került fideszes politikát képviselők fogalmaztak meg éles kritikát az új kormányzati intézkedésekkel szemben.

A rendezvény ezen szakaszában a felszólalók egyre határozottabban utaltak arra, hogy a múzeum körüli vita jóval túlmutat egy egyszerű intézményi szerkezetváltáson. A pódiumra lépő fideszes politikus beszédében egy konkrét tárcavezető személye is fókuszba került. A miniszter ellen megfogalmazott határozott követelés pontosan jelezte a megmozdulás élét.