Tiltott absztraktok – a budapesti absztrakt festészeti iskola rejtett kincsei

Contextus

Contextus

A művészettörténet sokat elemezte már az 1960-as évek végének nagy csoportos kiállításain (Stúdió, IPARTERV, Szürenon) testet öltő progresszív képzőművészeti irányzatokat, köztük a non-figuratív alkotók tűrt-tiltott műveit. A közvetlen előzményeket viszont elhomályosította a „festőiség utáni absztrakció” elmúlt évtizedben lezajlott diadalmenete.

Az Art+Text Budapest kiállítása bemutatja a francia informel hatása alatt megszülető első budapesti absztrakt festészeti iskola rejtett kincseit: a Zuglói Kör (1958–1968) tiltott műveit.

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

A kiállítás azt a kulcsfontosságú művészettörténeti pillanatot járja körül, amikor a ’60-as évek első felében a magyar képzőművészet, nyugati reprodukciók és fordításos elméleti szövegek hatására megtagadta a valóságleíró realista receptúrákat és átlépett az absztrakt festészet – akkor még illegális – birodalmába.

A tárlathoz kapcsolódva látható lesz a társkurátor, Bánki Ákos Tiltott absztraktok (2018) című dokumentumfilmje, ami megszólaltatja a Zuglói Kör öreg mestereit, rekonstruálva a fél évszázaddal ezelőtt történteket.

Bár a Zuglói Kör tágabb értelemben 1958 és 1968 között működött, markáns műveinek többsége 1963 és 1966 között született meg. A Molnár Sándor zuglói lakásában formálódó csoport magját Molnár Sándor, Bak Imre, Deim Pál és Nádler István jelentették, majd később csatlakozott hozzájuk Hortobágyi Endre és Molnár László is.

A fiatal festők – a hivatalos művészetpolitikával szembe fordulva – keresték a nyugati absztrakt művészet aktuálisnak tűnő támpontjait, mindenekelőtt a francia lírai absztrakció környezetében. Bár a zuglói lakásban rengeteg érdeklődő megfordult, kritikai felülethez nem jutottak, első kiállításukat (Új Törekvések, 1966) pedig betiltották.

Az Art+Text Budapest Tiltott absztraktok című tárlat’nak fő csapásvonalát a franciás, bazaine-i lírai absztrakció, vagyis a magyar informel „illegális” főművei jelentik, a gesztus festészet és a kalligráfia párhuzamos törekvései mellett. Az anyagban a Zuglói Kör magángyűjteményekben és közgyűjteményekben őrzött kulcsművei szerepelnek, Nádler István emblematikus Nikéjétől (1963, Kolozsváry Gyűjtemény) kezdve, Bak Imre Tache című művén és (1965, Magyar Nemzeti Galéria) Deim Pál átmenetet jelképező Két nő (1963) című táblaképén át, Hortobágyi Endre Levezetés (1965, Első Magyar Látványtár) című klasszikusáig. Az ikonikus, ismert alkotások mellett sosem látott művek kerültek elő magángyűjteményekből.

A kiállítás megtekinthető: 2018. április 4. – 2018. április 27. 

Helyszín: Art+Text Budapest, V. Honvéd u. 3.

Kurátorok: Bánki Ákos – Rieder Gábor

Kezdőlap > Design > BRÉKING > Követem>Events > Tiltott absztraktok – a budapesti absztrakt festészeti iskola rejtett kincsei
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: pinterest

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból