Kapcsolódó cikk
A beterjesztők eredeti javaslata heves ellenállásba ütközött az ellenzék részéről, akik azzal vádolták a kormányt, hogy a kereszténység védelmét kívánják törölni az alkotmányból. Magyar Péter azonban egy módosító javaslattal pontosított: a kereszténység és az önazonosság említése megmarad az Alaptörvényben, de a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését garantáló mondatrész kikerül.
A miniszterelnöki mandátum korlátozása
A törvényjavaslat másik sarkalatos pontja a mindenkori miniszterelnök hivatali idejének nyolc évben történő limitálása. A szövegbe bekerült 1990-es kezdődátum egyértelműen jelzi: a szabályozás elsődleges célja „Orbán Viktor esetleges visszatérésének megakadályozása”, bár más volt miniszterelnököket is érinthet.
Kapcsolódó cikk
Varga Judit: a kormány nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, ez szuverenitási kérdés
A javaslat éles szakmai és politikai vitákat váltott ki. Hack Péter egyetemi tanár szerint a törvény „visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik”, és „személyre szabottsága is jogállami elveket sért”. Schiffer András ügyvéd is osztja ezt a véleményt, emlékeztetve arra, hogy Európában a miniszterelnökök mandátumának korlátozása „unikumnak számítana”.
Melléthei-Barna Márton védelmébe vette a javaslatot
A kritikákra Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője a közösségi médiában reagált. Érvelése szerint a szabályozás „azért nem visszaható hatályú, mert nem a hatálybalépését megelőző időre vonatkozik, hanem a jövőre”.
Kapcsolódó cikk
A képviselő hangsúlyozta, hogy a módosítás a jövőre nézve állít korlátot, és ez a lépés „erősíti a demokrácia működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét”. Álláspontját egy korábbi, Varga Zs. András által előadott alkotmánybírósági határozat is alátámaszthatja, amely szerint új szabályozások érinthetnek múltban keletkezett jogviszonyokat a hatálybalépés utáni időre vonatkozóan.
A cikk rámutat egy fontos jogi aspektusra is: az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy tartalmilag felülvizsgálja az Alaptörvény módosítását, ami „lényegében zöld utat jelent a Tisza bármely alkotmánymódosítási kezdeményezésének”.
A Tisza-kormány által benyújtott Alaptörvény-módosítás sorsa és annak hosszú távú hatásai a hazai politikai rendszerre továbbra is a parlamenti viták középpontjában állnak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal esetleges megszüntetése és a miniszterelnöki mandátumok korlátozása alapvetően átrajzolhatja a magyar politikai erőviszonyokat a jövőben.
Kapcsolódó cikk