A választási győzelem óta eltelt első száz napban az új Tisza-kormány elsősorban a hatalmi berendezkedés átvételére koncentrált, miközben az érdemi gazdaságpolitikai lépések elmaradtak, és a korábbi rendszer programjai futnak tovább. Tölgyessy Péter a Partizán által a budapesti Margitszigeten, a Kristály Színtérben szeptember 10-én szervezett szezonnyitó előadásán fejtette ki részletes elemzését az ország helyzetéről. Az alkotmányjogász figyelmeztetett: bár a pénzpiacok bizalmat szavaztak a hatalomváltásnak, a 7,5 százalékos költségvetési hiány drámai helyzetet teremt, miközben a beruházások esése fenyegeti a növekedés – közölte a Szeretlek Magyarország.
Az elemző hangsúlyozta, hogy április 12-én túlmutató változás történt, amellyel valójában most kezdődik el a tömegdemokrácia korszaka Magyarországon. A választók már nem kívülállóként tekintenek a politika alakulására, hanem érzelmileg is elköteleződtek a döntések mellett. Tölgyessy felidézte, hogy míg 1990-ben, az MDF győzelmének estéjén síri csend volt a fővárosban, most hatalmas ünneplés kísérte a választási eredményeket. Mint fogalmazott: „Most először lehetett érezni azt, hogy személyes ügye egy politikai döntés rengeteg embernek. Fiatalnak, idősnek, mindenkinek”.
Tölgyessy Péter szerint a költségvetés helyzete drámai
Ez a mély személyes elköteleződés a politikai elemző szerint azzal jár, hogy a választók jóval elnézőbbek az új kabinet hibáival szemben, mint a korábbi kormányok esetében. A választói lojalitás pszichológiáját egy családi példával világította meg előadásán. „Az ember egészen másképp viszonyul egy hibához, hogyha azt a nemszeretem szomszédasszony követi el, vagy valakinek a saját lánya vagy fia. Egészen másképp reagál. Most így néz erre a kormányra a közönség jelentős része. Saját ügyének érzi a történteket” – mondta az alkotmányjogász.
Ugyanakkor a gazdasági mutatók mögött komoly belső feszültségek húzódnak meg. Bár a reálbéremelkedés eléri a 7,6 százalékot, a gazdasági termelékenység nem nő, a beruházások szintje pedig több mint 20 százalékkal esett vissza 2022-höz képest. Ez a mértékű beruházáscsökkenés Tölgyessy számításai szerint több kieső pénzt jelent, mint a visszaszerzett európai uniós források teljes összege. A költségvetési hiány mértékét érzékeltetve feltette a kérdést: „Most el tudnak képzelni olyan családi kasszát, ahol 16 százalékkal több a kiadás, mint a bevételük, és ez ne fusson azonnal neki a falnak néhány hónapon belül?”
A vagyonvisszaszerzés illúziója és az NVVH szerepe
A kormányzati kommunikációban a költségvetési gondok kiútjaként megjelenő vagyonvisszaszerzést Tölgyessy Péter hatalmas illúziónak nevezte. Bár a korrupcióellenes fellépést és a gazdasági kultúraváltást elengedhetetlennek tartja, felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján a jogerős bírósági ítéletek után is csupán a keletkezett kár 8-10 százaléka térül meg. A visszaszerzett vagyon így nagyságrendileg sem képes rendezni a 7,5 százalékos deficitet.
Az elemző kitért a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének vitatott kiválasztására is. Meglátása szerint Ligeti Miklós kinevezése egy lassabb, jogállamibb eljárást jelentett volna, de végül Unger Annát választották, mert ő azt ígérte, amit a hatalom hallani akart. Tölgyessy megfogalmazása szerint „Ez a hivatal arra hivatott, hogy ítéletet mondjon az Orbán rendszerről.” Az alkotmányjogász úgy véli, a kormány ezzel irtózatos illúziókat kelt a társadalomban, amelynek a későbbiekben rendkívül nagy ára lehet, ha a felhalmozódó gazdasági problémákra nem születnek érdemi válaszok.
