A fotográfia és a zene szinte mindig kéz a kézben járt. Ott van Jean-Paul Goude és Grace Jones (Island Life), Herb Ritts és Madonna (True Blue), Robert Frank and The Rolling Stones (Exile on Main Street) vagy Richard Avedon és Simon & Garfunkel (Bookends), csak hogy néhányat említsek.

Összegyűjtöttünk ötöt a legkedvesebb alkotásokból, amik végül borítóként végezték.

Brand New, The Devil and God Are Raging Inside Me

A zenekar harmadik LP-jeként jelent meg az azóta is legjobbnak titulált album, ami kétség kívül meghatározó pontja volt az emo korszaknak. A cím Daniel Johnston és a frontember Jesse Lacey fejéből egy beszélgetés során pattant ki, a borítót pedig Nicolas Prior készítette 2013-ban. 

Layo & Bushwacka!, Night Works

A londoni tech-house duó Nan Goldin munkáját használta második lemezük borítójaként. A kép egyébként a Ten Years Afterben is feltűnik. Inspirációja egy olasz kiruccanás múzsájával a ’80-as évek végén. Goldin azelőtt a The Velvet Undergroundnak és a The Creaturesnek csinált borítókat, nem tudni, hogyan került végül ehhez a duóhoz a munkája, lehet, hogy titkon imádja a breakbeat house-t is.

Blood Orange, Freetown Sound

Devonté Hynes minden Blood Orange néven készült albuma remek a maga nemében. Ami mégis közös bennük, az a borítókra használt fotók újragondolása. 2011-es debütáló albumára például egy ’90-es évek beli Brian Lantelme képet használt, ami a Sally’s Hideaway előtt készült. A Freetown Soundra készült alkotás egy fiatal pár szerelmét hivatott reprezentálni. 

George Michael, Listen Without Prejudice Vol. 1

A popikon szólóalbumát nemrégen adták ki újra, mint egy négylemezes kiadványt MTV Unplugged koncerttel, B-oldalakkal kiegészítve. Az eredi verzió az 1987-es Faith-jét követte. A borító egy megvágott verziója egy 1940-ben készült képnek, amit Weegee lőtt Coney Islanden. Mára az ukrán fényképészt New York legfontosabb fotósai között tartják számon. 

Sigur Rós, Með suð í eyrum við spilum endalaust

Először egy dán-izlandi kötődésű művészt, Olafur Eliassont bízott meg a zenekar a borító elkészítésével, ám mikor a végeredmény nem nyerte el a tetszésüket, végül egy amerikai fotós, Ryan McGinley munkáját választották 2008-as LP-jük díszéül.
2008 áprilisában McGinley önálló kiállítást nyitott I Know Where the Summer Goes címmel, ahol azokat a képeket állította ki, amiket a megelőző nyáron lőtt 16 modell főszereplésével körbeutazva egész Amerikát. Később egy klipet is forgattak együtt 2012-ben. A kiállítás címét a művész egy Belle and Sebastian dalból vette.