Antall József zárt borítékjától a hivatalos bírói felmentésig

A Független Kisgazdapárt elnökét 1991 nyarán érte el az úgynevezett borítékügy, mikor Antall József miniszterelnök környezetéből terhelő adatok szivárogtak ki róla.

Torgyán akkor teátrális gesztussal megtagadta a boríték átvételét, és még ha a nyilvános viták során „egy picit talán magas hangon” érvelt is, egymillió forintot ajánlott fel bárkinek, aki bizonyítani tudja ügynöki múltját.

A rendszerváltás után felállított átvilágító bírák részletesen átvizsgálták az állambiztonsági iratokat és a politikus kartonjait.

A testület 1997-ben hivatalos határozatban mondta ki a felmentését, rögzítve, hogy semmiféle bizonyíték nincs tényleges ügynöki tevékenységre.

A levéltár vezetője arra int, hogy a nyilvántartások hiányosak és nem mindig egyértelműek, így az adatok puszta létezése önmagában nem bizonyítja a tényleges ügynöki tevékenységet.

A levéltári adatok puszta létezése ugyanakkor önmagában nem bizonyítja a tényleges ügynöki tevékenységet – ismertette a Szeretlek Magyarország.