Amikor a főbíró mandátumának elvétele volt a tét
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a szakértők szerint hasonló alkotmányos eljárások merültek fel a korábbi állami vezetők leváltásakor is. A fideszes parlamenti többség pedig már 2011 végén az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel alakította át az igazságszolgáltatási rendszert, és megszüntette a Legfelsőbb Bíróságot, amely helyett megalakult a Kúria. Ezzel a jogi lépéssel négy évvel a mandátuma lejárta előtt, 2011. december 31-i hatállyal megszüntették Baka András legfelsőbb bírósági elnöki tisztségét.
A távozó főbíró akkoriban alkotmány- és jogellenesnek minősítette az erőből véghezvitt elmozdítását, rámutatva arra, hogy az akkori kormánypártoknak címzett törvényhozási kritikái miatt kellett távoznia. Baka András korábban 1991 és 2008 között tizenhét éven át volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája Strasbourgban, így nemzetközi jogi lépésre szánta el magát.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban jogerősen kimondta, hogy Magyarország megsértette a jogait a mandátum idő előtti elvonásakor, amiért 100 ezer euró kártérítést és perköltséget ítélt meg a javára. Török Gábor a Facebookon megosztott bejegyzésében erre a nemzetközileg igazolt jogsérelemre és a mostani álláspont közötti ellentétre mutatott rá. A politológus a bejegyzése zárszavában egy olyan formáció újjászületését vetette fel, amelynek történelmi gyökerei egészen az 1905-ös Országos Alkotmánypárt megalakulásáig nyúlnak vissza.
