Kölcsönös kifogások mentén merevedtek meg a frontvonalak
A rendszerváltást követő évtizedek során a rivális pártok rutinszerűen hivatkoztak súlyos sérelmekre, amikor elutasították a közös megjelenést. Török kifejtette, hogy mindkét oldalnak megvolt a maga politikai magyarázata az elzárkózásra. Ez a hozzáállás mára teljesen ellehetetlenítette az állami szintű konszenzusos ünneplést.
A politológus rámutatott a két leggyakrabban előkerülő narratívára: a fideszes oldal számára a 2006-os események és a „szemkilövető Gyurcsány Ferenc” jelentette a hivatkozási alapot, míg a 2010 után fellépő ellenzék Orbán Viktor diktatúraépítésével indokolta a különválást. Az egymásra mutogatás mechanizmusa így évről évre újratermelte önmagát.
Az elemző szerint ez a gyakorlat rögzült cselekvési mintává vált a hazai közéletben. A felek a viták erkölcsi és technikai kereteinek kidolgozása helyett a teljes fizikai elkülönülést választották a legfontosabb megemlékezéseken is.
A fizikai elkülönülés a kerek évfordulóra sem enyhült, hiszen a Bem József téren és a Corvin közben is külön programot hirdettek a riválisok.
