A legfőbb ügyészi tisztség körüli tét és a jogászi reakciók
A legfőbb ügyészi poszt betöltése a korábbi vezető, Nagy Gábor Bálint augusztusi lemondása miatt vált azonnal esedékessé. Az új vezető személye kulcsfontosságú a magyar igazságszolgáltatás és az ügyészség függetlenségének megítélése szempontjából, ezért Baka András államfő döntését kiemelt figyelem kísérte a jogi és a politikai közösségben egyaránt.
Szathmáry Zoltán személye megosztotta a szakmai közvéleményt is. Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke például úgy nyilatkozott, hogy a kinevezéssel nem várható érdemi fordulat az ügyészségi szervezet működésében, és a korábbi berendezkedés kontinuitását látta a jelölésben. Az ilyen szakmai kritikák tovább növelik a politikai feszültséget a jelölés elfogadása körül.
Az államfő által választott jelölt személye így nemcsak a parlamenti erőviszonyok próbatétele, hanem a kormányzó párt belső egységének és elvi elkötelezettségének a mérőfoka is lett. A kérdésben hozott döntés hosszú távra meghatározhatja az igazságügyi intézményrendszer megítélését. A kinevezéshez egy szigorú, kétegyharmados parlamenti küszöböt kell átvinni a Házban. A szükséges szavazatszám ugyanis kényelmetlen választás elé állítja a frakció fegyelmét és a pártvezetést.
