A megítélés nem a riasztással kezdődik
A politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy válsághelyzetben nemcsak a mindenkori kormány, hanem az ellenzék is megmutatja, milyen politikát folytat. Ez különösen érzékeny pillanat a Tisza-kormánynak, amelyről Török már a Polgár Judit körüli ügy után azt mondta: véget értek a kormányzati mézeshetek, és a kabinetet egyre inkább saját döntései alapján mérik.
Most két, a hétköznapokban közvetlenül érzékelhető probléma fut össze. Az áramellátásnál a paksi termelés kiesése, a vízellátásnál pedig a szentendrei hálózat túlterheltsége követel gyors intézkedést. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője már felkészületlenséggel vádolta a kabinetet; ez politikai állítás, amelyre a kormánynak nem elég közleményekkel, hanem működő megoldásokkal kell válaszolnia.
Ki kerül előre a sorban?
A Fertőzés egyik kulcsjelenetében Dr. Cheever, a járványügyi vezető az oltóanyaghoz jutás rendjét sérti meg, amikor a menyasszonyát figyelmezteti és előnyhöz segíti. A filmben nem pusztán a szabályszegés számít: az is, hogy a krízis közepén a döntéshozó saját cselekedete miként rombolja le azt a bizalmat, amelyre a közös védekezés épül.
A paksi helyzetben az MVM közlése szerint a Duna rendkívül alacsony szintje miatt a szivattyúk már nem tudják ellátni feladatukat, ezért a négy blokk leállítása válhat szükségessé. A társaság szerint a leállított blokkok biztonságos hűtését biztosítani tudják. Török Gábor pénteki értékelése ezért túlmutat az aznapi politikai vitán: a hosszabb távú megítélést az formálja majd, mit nevez a kormány válságnak, mikor lép, és mennyire érthetően beszél a korlátairól.
Kapcsolódó cikk
A végén nem a riasztás ténye marad meg legerősebben, hanem az, hogy a szűkös erőforrásoknál ki, mikor és milyen indoklással került a sor elejére.