Hiába az uniós küszöbérték
Az Európai Unió szabályozása világos iránymutatást ad arra, hogy a pénzmosás elleni intézkedések keretében mekkora részesedés felett kell nyilvánosságra hozni a gazdasági társaságok és befektetési konstrukciók hátterét. Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában fejtette ki a helyzet hátterét, amelyről videófelvétel is készült.
A szakértő a stúdióban elmondta, mire számítottak a folyamat kezdetén: „Az Európai Unióban a tagállamoknak kötelező megosztani a 25 százalék feletti tulajdonosokat az úgynevezett tényleges tulajdonosi adatbázisokban. Ezek azok a természetes személyek, akik a különböző entitások mögött állnak.”
A lekérdezett állományok ezzel szemben nem fedték fel a tényleges magánszemélyeket. Zeisler Judit elmondása szerint: „Nagyon vártuk azt a pillanatot, amikor lelepleződnek ezek a tulajdonosok, és izgatottan nyitottuk ki a fájlokat, amikor végre letölthettük ezeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisából.” Ehelyett Mészáros Lőrinc vagy más ismert nagyvállalkozók helyett csak a cégjegyzékből már korábban is ismert tisztségviselők nevei szerepeltek a sorokban. A Portfolio gazdasági szaklap által összegzett adatokból az is kiderült, pontosan hány magántőkealap és alapkezelő érintett ebben a gigantikus, közpénzeket mozgató körben.
