Az Országgyűlés kedden zárószavazást tarthat arról a törvényről, amely minden eddiginél szélesebbre nyitná a kommunista állambiztonság iratait. Hatos kartonok, B-dossziék, beszervezési adatok és egykori hálózati személyekhez kapcsolódó dokumentumok válhatnak online kereshetővé.
Öt pontban mutatjuk be, miről dönthet most a parlament, mi kerülhet fel már októberben az internetre, kiknek a neve válhat megismerhetővé, és mely titkok maradhatnak továbbra is zárva.
1. Kedden jöhet a végső szavazás az ügynökakták megnyitásáról
Szeptember 14-én megkezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka, és már az első két nap egyik legfontosabb ügye lehet az állambiztonsági iratok sorsa. Hétfőn tárgyalják az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló új törvényt, kedden pedig zárószavazást tarthatnak róla.
A T/404-es törvényjavaslat nem egyszerűen a jelenlegi szabályok néhány pontját módosítaná. Új rendszert hozna létre arra, hogyan kezeljék, kutassák és hozzák nyilvánosságra a volt állambiztonsági szervek dokumentumait. A cél az, hogy azokhoz ne csak történészek férjenek hozzá levéltári kutatás keretében, hanem az iratok jelentős része digitálisan, az interneten keresztül is kereshető legyen.
A folyamat hónapok óta tart. A parlament nyáron már elfogadta az első előkészítő szabályokat, a közigazgatási szerveket pedig arra kötelezték, hogy adják át az 1990 előtti, még náluk lévő releváns iratokat a közlevéltáraknak vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.
