Tengerbe zuhant ívszerkezet és megbénult vasúti forgalom
A hét közepén végrehajtott koordinált ukrán csapássorozat nyomán a Krími híd rendkívül súlyos infrastrukturális sérüléseket szenvedett el. A csütörtöki dróntámadást megelőzően a közúti szakasz egyik hajózható nyílásának ívszerkezete közvetlenül a tengerbe zuhant.
A 19 kilométer hosszúságú, a Kercsi-szoros felett átívelő műtárgy Európa leghosszabb hídja, amelyen a közúti és a vasúti pálya párhuzamosan fut. A mostani találatok mindkét szállítási ágat egyidejűleg érintették.
A lezuhanó acél- és betonelemek a Kercsi-szoros alacsony vízállása miatt a hajózást is veszélyeztetik. A hatóságok szerint fennáll annak a kockázata, hogy a törmelék részben elzárja a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti hajózási folyosót.
Andrij Korezkij, a Kijevi Közlekedési Egyetem szakértője a DW-nek úgy becsülte, hogy a szerkezeti helyreállítás másfél-három évig is eltarthat. Hozzátette, hogy a javítási munkálatok védelme szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az orosz műszaki alakulatokat.
Az átkelőt a fegyveres konfliktus kezdete óta nem először éri találat, de a mostani pusztítás kiterjedése minden korábbinál látványosabb. A védelmi rendszerek kijátszása komoly riadalmat keltett a műveleti parancsnokságokon.
A pusztítás nyomán Volodimir Zelenszkij és az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara nyíltan felvállalta az akció valódi hátterét. De pontosan milyen stratégiai funkciót akartak megbénítani ezzel a frontvonal mögött?


