Jane Goodall világhírű főemlőskutató szerint a járvány után az embereknek bölcsebben kéne bánni a környezetükkel, nem szabad visszazökkenniük a régi kerékvágásba, meg kell becsülniük a kitisztult csillagos eget. A tudós erről a Föld napján megjelenő új életrajzi dokumentumfilmje bemutatása előtt beszélt.
Úgy véli, számos vezető nem törődik a fiatalabb generációval
Jane Goodall több mint 50 éve kezdte tudományos pályafutását Afrikában, ahol először csimpánzokat tanulmányozott. Tudományos munkássága az évtizedek alatt összeforrt a környezetvédelmi és állatvédelmi tevékenységével. A kilencvenes években indult, fiatalokat célzó környezetvédelmi programja már 60 országban működik. A tudós, aki előadásokat tartva szinte egész évben a világot járja, a járvány miatt most angliai otthonába, Bournemouthba vonult vissza. Mint mondta: a karantén sokkal kimerítőbb számára, mint az utazás.
Az AP hírügynökségnek adott interjújában a 86 éves Goodall, aki tavaly a Sziget Fesztiválon is előadást tartott, annak a reményének adott hangot, hogy a járványból az emberek bölcsebben kerülnek ki. Az emberek milliói, akik korábban sosem szívhattak tiszta levegőt a városaikban és sohasem láthatták a tiszta csillagos eget, remélhetőleg rá tudják kényszeríteni a gazdaság nagy résztvevőit és a politikusokat, hogy ne folytassák ott, ahol abbahagyták – mondta. Hozzátette: azért aggódik, mivel úgy tűnik, világszerte még sok vezető nem törődik a jövő generációkkal, és nem érdekli a bolygó egészsége.
Véges a természeti erőforrás
Mint mondta, az lenne a megoldás, ha az emberek másként kezdenének el gondolkodni ezekről a dolgokról.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Fel kell ismernünk, hogy a véges természeti erőforrásokkal és a növekvő emberi népességgel rendelkező világ korlátlan gazdasági fejlődése nem működhet[/perfectpullquote]
– magyarázta.
Finom és még a klímaváltozás elleni küzdelemben is segíthet – mi az?
Finom és még a klímaváltozás elleni küzdelemben is segíthet – mi az? Gúnyolódástól DiCaprio dokumentumfilmjéig Amikor Bren Smith 15 évvel ezelőtt elkezdett algát termeszteni, volt kollégái, a halászok kiröhögték a kikötőben. Smith már akkoriban, közvetlen közelről észlelte a túlhalászás hatásait, ugyanis maga is a Bering-tengeri tőkehal-halászatból élt.
Goodall szerint a legtöbb ember sokkal több dologgal rendelkezik, mint amire valójában szüksége van. “Meg kell tanulnunk a kevesebbel bánni a társadalom gazdagabb rétegeiben” – fogalmazott.
Mindegy, mit teszünk, hatással van a Földre
A tudós egy kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy a járvány miatt sokfelé újra fellendült az illegális vadkereskedelem és orvvadászat. Mivel világszerte sok országban, így az afrikai országokban is szinte megszűnt az idegenforgalom, a munkájukat elvesztő emberek kénytelenek vadászni, hogy élelemhez jussanak.
Személyes kalandozásaim a klímakatasztrófában – Vélemény
A tisztánlátás érdekében, érdemes pár pillantást vetni ezekre a homályos fogalmakra. A Föld felmelegedését az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák, elsősorban az ipari termelések során keletkezett szén-dioxid, dinitrogén-oxid vagy metán. Mindez a hőmérséklet drasztikus emelkedéséhez vezet, ami már komoly globális problémákat és éghajlatváltozást idéz elő.
A szerdán a National Geographic műsorán debütáló dokumentumfilmmel kapcsolatban Goodall elmondta, nagyon fontos, hogy a nézők megértsék: gondolnunk kell a bolygó egészségére a jövő nemzedékek miatt is.
Mindenkinek tudnia kell, hogy az, amit tesz, hatással van a Földre, és etikus döntéseket kell hozni a mindennapi életükben is.
Ahogy korábban mi is megírtuk, a bolygónk a teljes összeomlás felé halad, a Világgazdasági Fórum éves jelentése figyelmeztet rá: 15 éves történetében most először az első öt legnagyobb veszély, amely az emberiséget fenyegeti, mind a klímavészhelyzethez kapcsolódik.
