A The Social Dilemma (A közösségi dilemma), a Netflix új dokumentumfilmje olyan, korábban vezető beosztásban dolgozó informatikai szakembereket szólaltat meg, akik úttörő szerepet vállaltak a ma ismert online világ kialakításában és fejlesztésében. Ezek a szakértők ma már úgy gondolják, hogy a közösségi média komoly károkat okoz mind egyéni, mind társadalmi szinten.
Néhányaknak pár éve már összeállt a kép
Zadie Smith, a Fehér fogak szerzője már 2010-ben, a közösségi média hőskorában felhívta a figyelmet a túlzott Facebook-használat ártalmaira. Azóta bebizonyosodott, hogy Smith fején találta a szöget: a Facebook nem a világot tárja ki számunkra, nem az inspiráló kapcsolódást támogatja, hanem egy feneketlen csapda, írja a The Guardian.
Tristan Harris, aki 2013-ban a Google etikai szakértőjeként dolgozott, 144 oldalas manifesztójában kifejtette: soha nem fordult még elő a történelemben, hogy néhány tucatnyi, többnyire 25-35 éves, San Francisco-i férfi, akik a Google-nél, Apple-nél és/vagy a Facebooknál dolgoznak, irányítják azt, hogy többmillió ember mire figyeljen. Harris felismerte azt is, hogy a tech-cégek csak a növekedésre, azaz a profitszerzésre koncentrálnak, és tevékenységük következményeivel mit sem törődnek.
A Color of Change a Facebook döntéshozóit is térdre kényszerítheti?
A Facebookot nem csak az összeesküvés-elméletek terjedésének elősegítése miatt, hanem Donald Trump rasszista megjegyzéseinek megjelenítése okán is kritikák érik. Több mint 300 hirdető sorakozott fel a Stop Hate for Profit mozgalom mögött, azzal a szándékkal, hogy bojkottálják a Facebookot, írja a The Guardian . Július hónapban nem hajlandóak a platformon hirdetni.
2016-ban, amikor az orosz dezinformációs kampány befolyásolta az amerikai elnökválasztás kimenetét, már több IT-guru is nyilvánosan csatlakozott Harrishez, mert felismerték, mivé lettek az általuk fejlesztett közösségi oldalak.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ezt minden embernek fel kéne ismernie, nem csak az IT-szakembereknek[/perfectpullquote]
– jelentette ki Harris a The Social Dilemma című dokumentumfilmben, amely szeptember 9-től látható a Netflixen.
The Social Dilemma | Official Trailer | Netflix
We tweet, we like, and we share- but what are the consequences of our growing dependence on social media? As digital platforms increasingly become a lifeline…
Jeff Orlowski rendező azt a gondolkodásbeli változást mutatja be filmjében, amely az utóbbi években végbement a Szilícium-völgyben.
A közösségi média nem ígéretes eszköz, hanem olyan túlzott befolyással rendelkező entitás, amely képes feldarabolni a figyelmünket és átalakítani az agyunk szerkezetét. A telefon- és közösségi média-függőség kialakítása a felhasználókban a nagy tech-cégek üzleti stratégiájának része.
A film tehát első kézből a szilícium-völgyi bennfentes alkalmazottaktól érkező figyelmeztetéseket közvetíti. Harrisen kívül megszólal a Facebook egyik korábbi vezető munkatársa, Sandy Parakilas. Bailey Richardson az Instagram legkorábbi alkalmazottjai közül az elsők között törölte telefonjáról az alkalmazást. Láthatjuk a virtuális valóság egyik úttörőjét, a tech-guru Jaron Laniert, valamint Justin Rosensteint, a lájk-gomb atyját.
A klímaváltozással egyenrangú probléma
A film bemutatja azokat a súlyos pszichológiai és társadalmi károkat, amelyeket az algoritmusokon és a növekedésen alapuló tartalomszolgáltatás gerjeszt. A szakértők felismerték, hogy a jelenleg ismert, túl nagy hatalommal rendelkező közösségi média zsákutcába vezet, és a tech-cégek radikális szabályzása nélkül nem lehet változást hozni.
Orlowski 2017 végén kezdett el a The Social Dilemmán dolgozni, és még akkoriban is nehezen talált a filmhez olyan szakértő interjúalanyokat, akik megfogalmazták volna félelmeiket a közösségi oldalakkal kapcsolatosan. 2018-ra azonban már a Szilikon-völgyben is megváltozott a helyzet.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A Google és a Facebook amellett döntöttek, hogy az anyagi profitjuk nagyságát optimalizálják az érzelmileg manipulatív és megosztó tartalmaknak kedvező algoritmusok révén[/perfectpullquote]
– jelentette ki Orlowski. A közösségi oldalak hatásának mértékét és gyorsaságát egy olajlelőhely felfedezéséhez hasonlította, ahol a fejlődés sosem látott mértékben beindul, ugyanakkor hosszútávon beláthatatlan ökológiai károkat okoz.
„A közösségi oldalakon mi és az adataink vagyunk a kiaknázandó természeti kincs. Azzal nem törődnek, mit is okoz mindez a társadalomban” – mondta a rendező.
A The Social Dilemma a közösségi média által felgyorsított politikai polarizáció folyamatának kérdését is felveti. Orlowski megjegyezte, hogy bár kommunikációnk gerincét alkotják a közösségi oldalak, mégis rendre egy buborékban ragad a felhasználó.
A filmben megszólaló szakértők néhány megoldást is felvetnek arra vonatkozóan, hogyan lehetne egy jobb internetet megalkotni – erre két éve volt is egy javaslata az internet atyjának. De a javaslatok egybehangzóan csupán tűzoltásnak tűnik addig, amíg a legnagyobb oldal, a Facebook szabályozása nem megoldott.
A Facebook alkalmazottjai „sztrájkba kezdtek”, miután Mark Zuckerberg engedte megjelenni Donald Trump rasszista bejegyzéseit
Az afroamerikai George Floyd május 25-i halála óta egész Amerika lángokban áll. Milliók tüntetnek az országban a rasszizmus és a rendőrök feketékkel szemben tanúsított erőszakos túlkapásai ellen. Számos sztár is megszólalt és fejezte ki szolidaritását a tüntetőkkel, a színesbőrű közösséggel.
„Az internet szabályozása a klímaváltozással egyenértékű probléma. Együttes és rendszerszintű fellépés nélkül egyénileg tehetetlenek vagyunk” – vont párhuzamot Orlowski a koronavírus-járvány mellett a médiában háttérbe szorult globális problémával. Ugyanakkor, bár hatalmas változással jár, szerinte lehetséges olyan technológiát létrehozni, ami az emberiség érdekét szolgálja.
