Októbertől ismét megyék lesznek a vármegyék, eltűnik a főispáni cím, lecserélnek több száz közúti és hivatali feliratot, és egyes választók legközelebb már másik körzethez tartozhatnak. A frissen kihirdetett törvény azonban olyan változásokat is tartalmaz, amelyek elsőre egyáltalán nem kapcsolódnak az átnevezésekhez.
Négy év után megint átírják az ország térképének feliratait – és a régi táblákat már nem lehet visszatenni
2022-ben még azért módosították az Alaptörvényt, hogy a megyékből ismét vármegyék legyenek. Négy évvel később újra fordul a rendszer: 2026. október 1-jétől a hivatalos jogszabályokban és állami elnevezésekben visszatér a „megye” szó. A változtatás nem marad meg a Magyar Közlöny oldalain, mert a közutak mellett és a hivatalokon is át kell vezetni az új neveket.
Az első probléma, hogy az előző táblákat már nem lehet egyszerűen elővenni egy raktárból. A Magyar Közút közlése szerint a 2023-ban leszerelt megyetáblákat időközben átfóliázták és más közúti feladatokra használták fel. Az állami társaságnak ezért 589 új megyehatárt jelző táblára lehet szüksége, amelyek elkészítését mintegy 50 millió forintra becsülték.
Ez azonban csak egy része a számlának. A kormány saját hatásvizsgálata szerint a teljes névcsere 577 millió forintos költségvetési kiadással járhat. Ebbe a táblák mellett a hivatali feliratok, pecsétek és az állami rendszerek módosítása is beletartozik.
A Contextus már a nyári bejelentéskor bemutatta, hogy az átnevezést a kormány egy szélesebb közigazgatási átalakítás részeként indokolta; az akkori tervekről Magyar Péter bejelentéséről szóló korábbi cikkünkben írt részletesebben.
