Leszámolás a sztereotípiákkal és a tévés múlttal
Évek óta nem vállalt hosszabb televíziós szerepléseket, mivel nem kívánt huzamosabb időre kiszakadni a szerettei köréből, Az Árulók szellemi kihívása azonban meggyőzte a visszatérésről. Pontosan tisztában volt azzal, hogy korábbi televíziós jelenlétei alapján a közönség egy része még mindig felületesnek vagy naivnak gondolja.
A Blikknek nyilatkozva elmondta, hogy a korábbi realitykben látott karaktere csupán tudatos szerepjáték volt, amely messze áll a valódi énjétől. Mint határozottan fogalmazott a lapnak, a műsorban azt is szerette volna egyértelművé tenni, hogy „nem vagyok egy hülye liba”, hanem képes stratégiai gondolkodásra.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy vadidegen embereknek már rég nem akar megfelelni, a vélemények közül kizárólag a legközelebbi köre bír valódi súllyal számára. Hasonló önelfogadásról tanúskodik Király Linda gondolata is: „Úgyhogy igen… felveszem azt a fürdőruhát. Kimegyek a napra. Élek. Nevetek. Élvezem a pillanatot. Nem azért, mert végre tökéletes lettem. Hanem mert végre megértettem, hogy soha nem is kellett annak lennem. Hibákkal, hegekkel, mindennel együtt: ez vagyok én. És végre nem akarom kihagyni a saját életemet azért, mert félek attól, hogyan nézek ki benne”. A kastély falai között így nem a külső elvárásoknak, hanem saját magának akart megfelelni. A kastély kapujában azonban azonnal próbára tették a lelkét. Árpa Attila kérdéseire válaszolva Vivien olyasmit élt át, ami alapjaiban határozta meg az indulását.
