Mi sem lehet jobb párosítás, mint a kávé és a fényképészet? Nem is kell több indok, hogy az ember kimozduljon, így én is felkerekedtem, hogy egy finom kávé kíséretében megnézzek egy érdekesnek ígérkező fotókiállítást egy belvárosi kávézóban. Már biztosan sokan jártak a feketében, de bevallom én megrekedtem az otthoni kotyogósnál, így csak hallomásból ismertem a helyet.
A kávézóban július 23-ig lehet megnézni egy magyar blogger, VOID FILLED fényképeit, melyeknek a fő témája a fiatalság. A kiállításról így írtak elöljáróban:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Az együttműködés alapja a főváros iránti szeretet, a minőségre való törekvés és a szenvedély az új dolgok felé. A képek az Y generációval kortársak, nagyrészt Budapesten készültek és a fiatalságot egy különleges szempontból mutatják be. [/perfectpullquote]
Ezek a mondatok igazán kíváncsivá tettek. Ha a főváros szeretetéről van szó, akkor ott a helyem, meg kell néznem! Amikor megérkeztem, és kikértem a kávémat (megjegyzem nagyon kedves volt a kiszolgálás), rögtön láthattam a falakon lógó képeket, de gondoltam, körbejárom kicsit a terepet mielőtt megnézem őket.
A kávézónak van egy kis belső udvara, pár asztallal és székkel, amolyan kellemesen egyszerű kialakítással, ahol kávénkat a szabad ég alatt ihatjuk meg. Mire körbenéztem, a cappucinom már ott várt rám az asztalon. Lassan megiszogattam a feketém, aztán visszatértem a fotókhoz, melyek csak arra vártak, hogy megnézzék őket.
Az első, ami eszembe jutott a képek témájától függetlenül, az volt, hogy mind egy-egy pillanat hangulatának megörökítése. Akár fesztiválról van szó vagy egy belvárosi éjszakáról, esetleg egy elhagyatott gyár felfedezéséről, amik mind a fiatalságunk alkotóelemei lehetnek.
Ezek a képek tökéletesen tükrözik azokat az érzéseket, amik ilyenkor átjárják az embert. VOID FILLED képeiben talán saját magunkat is megláthatjuk, ahogy éjszaka felfedeztük a várost.
Két kategóriára tudtam osztani magamban a képeket, az egyik a társasági életet ábrázolja, barátokkal, szórakozással, míg a másik inkább magányosabb, sötétebb tónusú, kevesebb színnel. A fiatalság két oldalának egy-egy momentuma.
Mindkét oldalban megtaláltam a hozzám legközelebb állót, amiben képes voltam felfedezni magamat. Az volt az érzésem, hogy akár én is lehettem volna a képeken.
Az egyik ilyen fotón egy hatalmas színes füstfelhő terjengett a szórakozó tömeg felett, az emberek táncoltak felszabadultan, az arcukon látszott, hogy remek a hangulat. Nagyon jól elkapott a pillanat. A másik kedvencem egy fekete ruhás fiatalt ábrázolt, mellette nagy betűkkel az állt az omladozó falon, hogy:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]I WAS BORN FREE[/perfectpullquote]
Színeiben ezt éreztem magamhoz a legközelebb a fiatalság másik oldalát illetően. Kicsit sötét, kicsit nyomott, ugyanakkor mégis magával tudott ragadni.
Ezeken túl is rengeteg olyan fotó tekinthető meg a kiállításon, amik miatt érdemes ellátogatni rá. A kávé finom volt, a hangulat kellemes, és a képek is elnyerték a tetszésemet. A művésznek sikerült hétköznapi pillanatokat nem hétköznapi módon ábrázolni. Mindenkinek csak ajánlani tudom, akinek van egy kis szabadideje és szereti a fotókat vagy a kávét.
